Kim Hjung Szuk, a két Korea egyesítésének ügyeivel foglalkozó dél-koreai minisztérium szóvivője pénteken kijelentette, hogy Szöul megtorló intézkedéseket fontolgat, ennek részleteiről azonban nem akart beszélni. Egyes elemzők szerint Szöul visszahívná azt a mintegy 175 dél-koreai menedzsert, aki a gazdasági övezetben maradt. Phenjan nem engedi, hogy a területre újabb dél-koreai menedzserek menjenek, és akadályozza a nyersanyag, illetve az ottmaradottak élelmezését szolgáló szállítmányok eljuttatását.
A keszongi gazdasági övezet – amelyet a két Korea a 2000-es évek elején közösen hozott létre – észak-koreai területen fekszik. Az ipari komplexumban 123 dél-koreai cég tevékenykedik, csaknem 50 ezer észak-koreai alkalmazottat foglalkoztatva. Értesülések szerint a különleges gazdasági övezet működésével Észak-Korea évente mintegy kétmilliárd dolláros bevételre tesz szert, ami kulcsfontosságú a súlyos gazdasági nehézségekkel küzdő ország számára.
Martin Dempsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke csütörtökön kijelentette, hogy az amerikai erők minden eshetőségre készen állnak, ha Észak-Korea részéről provokáció történne. A tábornok a Jokotában lévő amerikai támaszponton beszélt katonák előtt. Hangoztatta, hogy az Egyesült Államok és Japán szövetségese kész megvédeni állampolgárait és létesítményeit. Azt is mondta, mindent megtesznek annak érdekében, hogy „lebeszéljék” Észak-Koreát mindenfajta provokációról.
Dempsey előzőleg Pekingben tárgyalt, ahol vendéglátóit arról biztosította, hogy az Egyesült Államok a jövőben is hatalmi tényező marad az ázsiai–csendes-óceáni térségben. Úgy vélekedett, hogy Washington jelenlétének hiánya destabilizálná a térséget. A kijelentéssel egy olyan kérdésre reagált, amely felvetette, hogy a Koreai-félszigeten kialakult feszült helyzettel összefüggésben kínai részről bírálat érte Washingtont, miszerint szövetségeseivel folytatott gyakori hadgyakorlataival „olajat önt a tűzre”.
