Reding ismét a „független bíróság” kérdéskörén lovagol

Jövő héten fejezik be annak vizsgálatát, hogy Magyarország miként hajtotta végre az ítéletet, amely a bírók visszahelyezésére vonatkozik.

Reding biztos, aki a washingtoni Európai Intézet szervezésében tartott előadást, ezt kérdésre válaszolva jelentette ki. Az alelnök arra a felvetésre válaszolt, hogy az EU „kormányának” nevében miért lépett fel határozottan akkor, amikor Nicolas Sarkozy francia elnök bejelentette, hogy Párizs romákat fog kitoloncoltatni, s miért nem teszi ugyanezt akkor, amikor a magyar kormány „antidemokratikus intézkedéseket” hoz.

Viviane Reding szerint Franciaország esetében az uniós törvények alapelveiből eredően egyértelmű volt, hogy etnikai csoportot nem, csak egyéneket szabad szankciókkal sújtani. Emellett kiderült, Párizs a probléma keletkezése idején nem léptette életbe az emberek szabad mozgására vonatkozó 2004-es európai jogszabályt, amit később pótolt. A biztos szerint ezzel a probléma politikai értelemben rendeződött.

Magyarországgal kapcsolatban kijelentette, hogy az Európai Bizottság már az első magyar alkotmánymódosítás elfogadása előtt interveniált, de „Magyarország nem hallgatott” rá. Úgy fogalmazott, hogy a magyar alaptörvénynek a kétharmados parlamenti többség által történt elfogadása után a bizottság rögtön kérte az alkotmányos ügyekben való interveniálásra is jogosult Európa Tanács együttműködését.

„Az Európai Uniónak ugyanis csak – ahogyan én nevezem – egy atomfegyvere van. Ez a (lisszaboni) szerződésünk híres 7. cikkelye, amely lehetővé teszi, hogy az egy szavazat kivételével létrejövő egyetértés esetén egy tagállamot megfosszanak a szavazati jogától Ilyesmit akkor lehet alkalmazni, ha valóban minden rosszul megy, és nincs közbenső mód a cselekvésre” – hangoztatta az alelnök.

Viviane Reding elmondta: a bizottság tudni akarta, hogy az új magyar alkotmány mely vonatkozásaiban mond ellent az európai jogrendnek, és a testület gyorsított eljárást indított annak érdekében, hogy Magyarországot több üggyel kapcsolatban is úgymond az Európai Bizottság elé állítsa.

Ezek egyikeként említette a magyar bírók függetlenségének kérdését, amelyben az Európai Bíróság olyan döntést hozott, hogy 750 bírót vissza kell helyezni a hivatalába. Rámutatott, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament a jövő héten fejezi be annak elemzését, hogy az ítéletet miként hajtották végre Magyarországon. A biztos szerint szerződésmódosításra van szükség ahhoz, hogy az uniónak alkotmányos és egyéb általános ügyekben ne csak az „atomfegyver” álljon rendelkezésére, hanem legyenek közbülső eszközei is.

Viviane Reding előadása során hangot adott meggyőződésének, hogy az újabb válság ismét bebizonyította: az EU számára az integráció további elmélyítése a helyes út, amely a következő nemzedék életében el fog vezetni a föderációhoz, az Európai Egyesült Államok megalapításához. A biztos, ugyancsak kérdésre válaszolva, a perifériának az integrációban játszott szerepével kapcsolatban szintén kitért Magyarországra. Reding „nagyon helyes” politikai döntésnek nevezte, hogy az EU 12 olyan ország előtt nyitotta meg az ajtaját, amelyek korábban kommunista diktatúrában éltek, s még nem voltak felkészültek a belépésre.

„Ha arra vártunk volna, hogy mindezek az országok eljussanak az unió szintjére, akkor még mindig várhatnánk. Ez volt az egyik oka annak, hogy miért vettük be őket az Európai Unióba”, amely egyben egy nagy „szolidaritási mechanizmus” is – mondta. Reding szerint ugyanakkor az országok eltérő fejlettségi szintje nem jelent „hatalmas problémát” a föderáció építésében, s a föderációban is fenn kell tartani, hogy a kevésbé fejlett régiókban úgynevezett kiegyenlítő beruházások valósuljanak meg.

„Ahol problémát látok, az inkább az, ahogy az intézmények működnek. Igazságügyi biztosként nagyon ideges leszek, amikor azt látom, hogy a tagállamaink némelyikében nem szavatolt a bíróságok függetlensége” – jelentette ki. Viviane Reding szerint a gazdaságok közötti eltérő fejlettségi szint problémája „gyógyítható”, de a másik kérdés „a mentalitáshoz köthető”.

„Ha valahol olyan rendszer van, ahol az intézmények közötti egyensúlyt, például a kormány, az ellenzék, a parlament és a legfelsőbb bíróság közötti egyensúlyt megbontották, az nagyon felidegesít, s ez egy olyan dolog, amellyel kapcsolatban tényleg közbe kell lépnünk, harcolnunk kell, hogy ez ne történhessen meg” – jelentette ki a biztos.

„Talán hallották, ahogy több alkalommal is beavatkoztam, amikor ebből a szempontból néhány új ország rosszul viselte magát. Ez nem tesz engem nagyon szeretetre méltóvá Magyarországon vagy Romániában” – jelentette ki az Európai Bizottság alelnöke.