Az életkoron alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelent és így a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik a magyar bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása – mondta ki keddi ítéletében a luxembourgi Európai Bíróság, amely sürgősséggel tárgyalta az ügyet.
„A kormány tudomásul veszi az Európai Unió Bíróságának ítéletét, amely az Alkotmánybíróság által ez év júliusában már megsemmisített szabályozásra vonatkozik” – áll a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közleményében. A kormány egyebekben nem kívánja kommentálni a döntést – írták.
Rossz üzenet
Magyarország arra számított, hogy az Európai Bizottság eláll a keresetétől a bírák nyugdíjazásának ügyében – jelentette ki korábban a Lánchíd Rádióban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Rétvári Bence emlékeztetett: az EB annak ellenére tart ki álláspontja mellett, hogy a magyar Alkotmánybíróság időközben visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárát 70 évről 62 évre leszállító intézkedéseket. Rétvári Bence szerint az Európai Bizottság döntésének rossz üzenete van.
Az ítélet szerint a bíróság által „radikálisnak” nevezett intézkedés nem áll arányban a közszolgálatban dolgozókra vonatkozó nyugdíjkorhatár egységesítésére és az igazságszolgáltatáson belüli kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítására irányuló célokkal, amelyekre a magyar kormány képviselője az októberi tárgyalás folyamán hivatkozott.
A parlament visszavonta a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos előterjesztéseket
Október 15-én a parlament hozzájárult a bírák nyugdíjkorhatárával kapcsolatos alkotmánymódosítás és a kapcsolódó igazságügyi tárgyú törvények visszavonásához. A kormány korábban közölte, hogy mérlegelni szeretné az Országos Bírósági Hivatal és a legfőbb ügyész észrevételeit, ezért visszavonja az említett előterjesztéseket, ehhez azonban az Országgyűlés hozzájárulása is szükséges volt.
Navracsics terjesztette az Országgyűlés elé
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter még szeptember elején terjesztette a parlament elé a bírák nyugdíjkorhatárának 62-ről 65 évre emeléséről szóló alkotmány- és törvénymódosító javaslatokat, azt követően, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az év elején életbe lépett, részben alaptörvényi szintű, az átmeneti rendelkezésekben is rögzített, új szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt.
Bírósághoz fordulnak?
Miután a felmentési okiratokat már kézhez vették, csak a munkaügyi bírósághoz fordulhatnak azok a bírák, akiket a 62 éves nyugdíjkorhatár miatt küldtek el, amennyiben az Alkotmánybíróság megsemmisíti az érintett jogszabályt – mondta el még az Ab ítélete előtt az InfoRádió Aréna című műsorában Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke.
Munkaügyi bíróságok gyakorlata ilyen ügyekben másfél-két év lehet, így az ítélethozatalra bizonyos személyek esetében akkor kerülhet sor, mire már elérik a hetvenéves korhatárt, így akkor mindenképpen nyugdíjba kell vonulniuk majd.
