Az igazságügyi miniszternek és a parlament alkotmányügyi bizottságának írt levelében Handó Tünde azt is kezdeményezte, hogy a nyugdíjba vonuló bírák kapjanak szolgálati pótlékot. Ennek összege húsz év szolgálati idő után a bírói alapilletmény ötven százaléka, harminc év után hatvan százaléka, 35 év múltán pedig hetven százaléka lehetne. A havonta esedékes pótlék bevezetését eredetileg a Magyar Bírói Egyesület szorgalmazta, azzal az indokkal, hogy európai mintára kompenzálni kell az ítélkező szakemberekkel szemben megfogalmazott szigorú összeférhetetlenségi követelményeket.
Az OBH elnöke indítványozta még, hogy a bírósági vezetők felső korhatára csak a határozott időre kinevezett vezetőkre, tehát a bírósági elnökökre, elnökhelyettesekre, csoportvezetőkre vonatkozzon, a bírósági tanácselnökök esetében viszont ne legyen érvényes. Handó Tünde úgy látja, hogy a jogi helyzet mielőbbi megnyugtató rendezéséért az új szabályokat november elsejétől kellene bevezetni.
Kérdéseket tettek fel az EP delegáltjai
Szeptemberben az Országgyűlés elé kerültek azok a kormányzati alkotmány- és törvénymódosító javaslatok, amelyek a bírák nyugdíjkorhatárának 62-ről 65 évre emeléséről szólnak. Az előterjesztés-csomag szerint a 62 éves általános nyugdíjkorhatártól eltérő 65 éves korhatár a bírókon túl kiterjedne az ügyészekre, közjegyzőkre, bírósági végrehajtókra és igazságügyi alkalmazottakra.
Ismert, Navracsics Tibor és Répássy Róbert az Európai Parlament delegációjának tagjaival folytatott megbeszélést kedden a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban. A találkozó során a delegáció elsősorban a bírák nyugdíjazására és az egyházi bejegyzésre vonatkozó részletszabályozásról tettek fel kérdéseket. A közigazgatási és igazságügyi miniszter tájékoztatta őket, hogy már az Országgyűlés elé került a bírák nyugdíjazására vonatkozó új szabályozás, és emlékeztette őket arra, hogy a magyar kormány korábban a Velencei Bizottságtól kérte az alaptörvényt kísérő sarkalatos törvények értékelését, aminek harmadik fordulójára szintén hamarosan sor kerül.
A bírósági hivatal vezetője azt követően tette meg javaslatait, hogy egyeztetett az ítélkező fórumok képviselőivel. Az Országgyűlés már lezárta az igazságügyi törvények általános vitáját, hamarosan a rendelkezések részletes megvitatása következik.
Marad a kereset a bírák nyugdíjazásáról
A bírák nyugdíjazása ügyében az Európai Bizottság fenntartja a keresetét Magyarország ellen az Európai Bíróságon, annak ellenére, hogy a magyar Alkotmánybíróság időközben visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárát 70 évről 62 évre leszállító intézkedéseket.
Az Európai Unió Bíróságának Antonio Tizzano bíró által elnökölt eljáró tanácsa hétfőn tartotta meg Luxembourgban az ügy tárgyalását. A felperes, vagyis az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény nevében Talabér-Ritz Klára, a magyar kormány nevében pedig Fehér Miklós, az igazságügyi tárca képviselője fejtette ki álláspontját. A bírák kérdéseket tettek fel a feleknek, majd a válaszok meghallgatása után a tárgyalást Tizzano berekesztette. Ítélethozatal később várható. Az unió legfőbb bírói testülete a brüsszeli bizottság kérésére gyorsított eljárásban foglalkozik az üggyel.
A bizottság szerint a nyugdíjkorhatár leszállítása az érintett bírákkal szemben életkoron alapuló eltérő bánásmódot jelent, ami ütközik a diszkrimináció uniós tilalmával. Fehér azzal érvelt a bizottsági kereset elutasítását kérelmezve, hogy egyfelől az alkotmánybírósági döntés megszüntette a vitatott rendelkezéseket, másfelől pedig azok a rendelkezések egyébként sem ütköztek uniós jogba, mert igazolható célra, a minőségi igazságszolgáltatás kialakítására irányultak.
