A rendőr százados a Multinacionális Erők és Megfigyelők Békefenntartó Missziójában (MFO) szolgál. Az MFO közleménye és az egyiptomi források szerint az eltávozáson lévő megfigyelő az al-Gora táborból Kairóba tartott egy buszon több bajtársával együtt. A beduinok eltorlaszolták az utat, és amikor a busz megállt, elhurcolták a magyar megfigyelőt. Az állítólag az el-Akrasa törzshöz tartozó fegyveresek a túszért cserébe egy kábítószer-csempészet miatt letartóztatott rokonuk szabadon bocsátását követelték. Az egyiptomi hatóságok közbelépésére a helyzet gyorsan megoldódott. A magyar megfigyelőt visszakísérték a buszhoz, amelyre addig a hatóságok emberei vigyáztak, s a jármű folytatta az útját Kairó felé. Ehhez fegyveres kíséretet is kapott – közölte az MFO, amely köszönetet mondott a hatóságoknak a közbelépésért. A közleményből nem derül ki, hogy mi vezetett eredményre: engedtek-e a fegyveresek követelésének, vagy más módon érték el a túsz kiszabadulását.
A francia hírügynökségnek egy kairói rendőrségi forrás azt mondta, hogy eleve tévedés történt: az emberrablók nem tudták, hogy a buszon az MFO tagjai utaznak, és törzsük vezetőinek közbelépésére engedték el a magyar tisztet.
A Honvédelmi Minisztérium azt közölte, hogy az MFO misszió egy nemzetközi megállapodáson alapuló művelet. Az izraeli–egyiptomi konfliktust lezáró Camp David-i békeszerződés betartásának ellenőrzésére hozták létre 1979-ben. A misszió fő feladata a katonai rend és fegyelem fenntartása az MFO teljes felelősségi körzetében. Ennek keretében bűnügyi nyomozati munka, baleseti helyszínelés, járőrözés, rendészeti feladatok, gépjárműoszlopok biztosítása, közlekedésbiztonsági és sebesség-ellenőrzés végrehajtása és rendezvények biztosítása is feladataik közé tartozik. A magyar kontingens 42 emberből áll, köztük 26 katona és 16 rendőr – közölte a minisztérium.
Az emberrablások a Sínai-félszigeten a Mubarak-rendszer megingása és bukása óta szaporodtak meg, mivel meggyengült a térségben a közrend. A nagykövetségek nem tanácsolják állampolgáraiknak a vidék felkeresését nyomós ok nélkül. A túszejtések általában pár óráig, legfeljebb pár napig tartanak. Tavaly májusban tíz, a Fidzsi-szigetekről származó katonai megfigyelőt raboltak el beduinok hasonló okból, de nagyon rövid időn belül elengedték őket, miután ígéretet kaptak a hatóságoktól a követelésük teljesítésére. Tavaly szeptemberben a megfigyelők táborát megtámadták a törzsi fegyveresek, akik feldühödtek egy iszlámellenes amerikai amatőr film miatt. Akkor két kolumbiai és egy egyiptomi katona megsebesült.
Ismert, tavaly három magyart három szírrel együtt augusztus 13-án elhurcolt egy katonai akció keretében a Szíriai Szabad Hadsereg damaszkuszi csoportja, amelyet már másnap azonosított a TEK. Ezt követően intenzív, komplex, sokszereplős tárgyalási időszak kezdődött, amelynek eredményeként augusztus 23-án döntöttek úgy a felkelők, hogy szabadon engedik a foglyokat. Az elengedés után a kiszabadultak találkoztak a szír katonasággal, amely ezután szavatolta a biztonságukat.
Ezt megelőzően ugyancsak Szíriában ismeretlen fegyveresek elraboltak két magyar állampolgárságú férfit, amikor rablótámadás történt egy cég telephelyén, az ország északkeleti részén. A fegyveresek különféle eszközök eltulajdonítása után bukkantak a magyarokra, akiket magukkal vittek.
