Szigetvita: a halászokkal kivételt tesznek a felek

Japán és Tajvan megállapodást kötött szerdán egy vitatott hovatartozású kelet-kínai-tengeri szigetcsoport körüli vizeken való halászatról.

NT
2013. 04. 10. 14:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A megállapodással a halászati jogok rendezése mellett a két fél egy időre félreteszi a Japánban Szenkaku, Tajvanon és Kínában Tiaojü néven ismert szigetcsoport feletti szuverenitási vitáját, a Tokió fennhatósága alatt álló területet ugyanis Tajpej és Peking is magáénak vallja.

A most közös használat alá vont vizeken korábban számos incidens történt a japán járőrök és a tajvani halászok között, akik hagyományos halászterületükként tekintenek az érintett vizekre. Tavaly szeptemberben például vízágyúpárbajba keveredett egymással a japán és a tajvani parti őrség, amikor több tucat tajvani halászbárka és tíz őrhajó közelítette meg a vitatott hovatartozású szigeteket. A megállapodás több mint másfél évtizedes, számos alkalommal megszakadt tárgyalássorozat végére tett pontot, miután Tokió és Tajpej 1996 óta egyeztetett az ügyben.

Japán sajtóértesülések szerint Tokió azért döntött a kompromisszum mellett, mert attól tartott, hogy a halászati kérdés nyitva hagyása esetén Tajpej Pekinggel karöltve fog majd nyomást gyakorolni Japánra. A mindössze hét négyzetkilométeres területű szárazföld hovatartozásával kapcsolatos vita miatt a közelmúltban elmérgesedett a két ország viszonya, a környező vizeken pedig mindennapossá váltak a Japán szerint illegális kínai járőrözések.
Egyes értesülések szerint Tajpej azért ment bele az egyezmény megkötésébe, mert Ma Jing-zsou elnök diplomáciai sikert akart felmutatni zuhanó népszerűségének javítására.

• Tajvan és Dél-Korea autó-, illetve elektromosberendezés-gyártó, valamint turisztikai iparága is profitálhat rövid távon a japán–kínai szigetvitából. Eközben a japán autógyártók kénytelenek visszafogni termelésüket.

 

• Magyarországon is éreztette hatását a fellángoló ellentét. Szeptember végén 150-200-an vonultak a budapesti japán nagykövetség elé. Másnap Pekingben japán–kínai egyeztetés volt külügyminiszter-helyettesi szinten, a japán és a tajvani parti őrség pedig vízágyúkkal támadta egymást.

 

• Több száz éves dokumentumokkal, japán készítésű térképpel, tudósok szakvéleményével és a vezetés által kiadott fehér könyvvel igyekszik bizonyítani Kína, hogy a vitatott szigetek a fennhatósága alá tartoznak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.