A törvényjavaslatokat a következő hetekben terjeszti a kormány a parlament elé. Francois Hollande azért szólalt meg, mert személyét is érintő belpolitikai vihart kavart, hogy az adócsalással és pénzmosással előző nap vád alá helyezett volt költségvetési miniszter hónapokon át hazudott eltitkolt külföldi bankszámláival kapcsolatosan.
„Megerősítem, hogy Jérome Cahuzac semmilyen állami védelmet nem kapott az ártatlanság vélelmén kívül, a kormányból pedig az én kérésemre lépett ki, amikor elkezdődött az igazságügyi eljárás” – hangsúlyozta az államfő, sajnálatát fejezve ki „a megbocsáthatatlan hiba” miatt, amellyel a volt tárcavezető „meggyalázta a köztársaságot”. A köztársasági elnök jelezte: a benyújtandó törvényjavaslatoknak az a céljuk, hogy „kíméletlen módon” felszámolják a közérdek és a magánérdekek közti ellentéteket a politikai életben.
Az egyik törvényjavaslat lehetővé tenné minden képviselő és miniszter vagyonbevallásának ellenőrzését, majd közzétételét. Egy másik javaslat az adócsalás vagy korrupció miatt elítélteknek megtiltaná, hogy bármilyen közéleti szerepet vállaljanak. „A közszereplők példamutatása teljes lesz” – ígérte meg az államfő, miközben az ellenzéki képviselők a Cahuzac felügyeletét ellátó gazdasági és pénzügyminiszternek, Pierre Moscovicinek a lemondását követelik. A szélsőjobboldali Nemzeti Front a kormány teljes lemondását és a nemzetgyűlés feloszlatását is szeretné.
Az „igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítésére” a bíróság legfelsőbb tanácsának teljes reformját ígérte Hollande, amelyről a nyáron fog a parlament szavazni. „A vizsgálóbíróknak minden eszközt meg kell adni ahhoz, hogy teljesen szabadon és a legnagyobb függetlenségben felléphessenek bármilyen hatalommal szemben” – fogalmazott a köztársasági elnök.
A kormányzó szocialisták a szélsőbaloldaltól a jobbközépen át a szélsőjobboldalig valamennyi politikai párt össztűzébe kerültek a Cahuzac-ügy miatt. Az adócsalás elleni küzdelemért felelős tárcavezető ugyanis két héttel ezelőtti lemondásáig teljesen hiteltelenné tette az Hollande által a tavalyi elnökválasztási kampányban ígért „példamutató köztársaság” szellemiségét.
Az államfő és Jean-Marc Ayrault miniszterelnök cáfolatai ellenére a nemzetgyűlésben szerda délután felszólaló ellenzéki képviselőkhöz hasonlóan a sajtó egy része továbbra is kétségbe vonja, hogy a végrehajtó hatalom nem tudott Cahuzac számláiról. Edwy Plenel, az ügyet tavaly decemberben leleplező Médiapart tényfeltáró újság alapítója, a Le Monde című napilap korábbi főszerkesztője szerint Francois Hollande-nak „nincs bocsánat azért, mert nem reagált gyorsabban, miközben pontosan tudta, amit már mindenki tudott”.
Az adócsalás elleni küzdelemért felelős tárcavezető két héttel ezelőtt mondott le, miután az ügyészség előzetes eljárást indított az ügyben, de még akkor is ártatlannak vallotta magát. Az ezt megelőző négy hónapban is mindent tagadott a parlamentben és a médiában egyaránt. Kedden – miután közleményében elismerte, hogy a hajbeültetés specialistájaként szerzett jövedelméből 600 ezer eurót menekített ki az eltitkolt külföldi számlákra – mindenkitől elnézését kért a hazugságspirálért, az ügyészség pedig vádat emelt ellene.
