A Magyarországon született, majd az Egyesült Államokban és Németországban tanult politológus korábban a Szabad Európa/Szabadság Rádió müncheni központjában dolgozott elemzőként. Kutatási és publikálási területe a magyar pártrendszer, a civil társadalom, valamint az egyház és az állam közötti kapcsolatok. Most megjelent könyvében arra összpontosít, hogy a 2010-es választásokon kétharmados győzelmet aratott kormánypárt miként tudta a társadalom valamennyi csoportját magához vonzani. Oltay „hibrid” ideológiájú pártként írta le a Fideszt, amelyben egyesülnek bal- és jobboldali elemek. Szerinte a mai magyar politikai élet óriási baja, hogy a kormányzó erőnek nincs hiteles ellenzéke.
A Fidesz-siker egyik kulcsának azt tartja, hogy a pártnak már indulásától fogva – Orbán Viktor személyében – olyan karizmatikus vezetője van, akinek vezetése alatt stratégiai kérdésekben egyetértésre tudott jutni, és aki jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Fidesz Közép- és Kelet-Európa legnagyobb középjobb pártjává váljon.
Eleinte a Fidesz liberális értékeket vallott – írta Oltay. A volt kommunistáknak a hatalomba történő 1994-es visszatérése után azonban új helyzet állt elő. Az állva maradt gyenge konzervatív pártok szemben álltak egy uralkodó kommunista–liberális táborral, amely monopóliumot élvezett az élet számos területén, amit a kommunista érából örökölt politikai és pénzügyi hatalmának köszönhetett. A Fidesznek az a döntése, hogy a múlt század kilencvenes éveiben csatlakozott a konzervatív táborhoz, megelőzte a konzervatív oldal szétesését, és megváltoztatta a pártok magyarországi színpadát oly módon, hogy az széttört egy kommunista kontra antikommunista vonal mentén.
További részletek a Magyar Nemzet csütörtöki számában.
Lovas István (Brüsszel)
