Hende: Együtt mentünk be, együtt jövünk ki

A magyar harcoló alakulatok addig maradnak Afganisztánban, ameddig az amerikai erők.

„De nem fogjuk otthagyni Afganisztánt máról holnapra” – tette hozzá interjújában a miniszter, amelyet internetes kiadásában csütörtökön közölt a lap. Magyarország afgán katonákat képez ki és őrzi a kabuli repülőteret nemzetközi elkötelezettsége részeként, hogy stabilitást vigyen a tálib lázadók ellen harcoló és hírhedten ingatag térségbe – írta Embassy Row (Követségsor) című állandó rovatában James Morrison.

Hende a héten Washingtonban tárgyalt, és a lapnak a NATO-szövetség Afganisztán utáni jövőjéről nyilatkozott. „Nem kétséges, hogy az afganisztáni misszió befejeződése felveti a kérdést, hogy merre menjünk tovább” – mondta a miniszter. A lap emlékeztetett rá, hogy a NATO először a Szovjetunió 1991-ben bekövetkezett összeomlása után értékelte újra saját szerepét. „Az ellenségnek egyik napról a másikra nyoma veszett. Nem volt többé” – nyilatkozott Hende Csaba.

Morrison emlékeztetett rá, hogy a NATO stabilizációs erővé vált a Varsói Szerződés volt kelet-európai országai számára, és bombázással avatkozott be a Balkánon a jugoszláv erők ellen 1999-ben, abban az évben, amikor Magyarország belépett a szövetségbe.

A NATO 2003-ban jelent meg Afganisztánban, két évvel azután, hogy az amerikai vezetés alatt harcoló erők megdöntötték tálibokat, amiért azok a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után befogadták az al-Kaida terroristáit. 2011-ben a NATO beavatkozott a líbiai polgárháborúba, és segédkezett Moammer Kadhafi diktátor megdöntésében.

Hende a lapnak elmondta, hogy a 28 tagú NATO védelmi miniszterei között viták vannak a szövetség jövőjéről, de egyetértenek az országaikat fenyegető veszélyeket illetően. „A szövetség bölcs államférfiúi úgy látják, hogy biztonságunkat az iszlamista radikálisok, a terrorizmus, a nukleáris fegyverek elterjedése és a tömegpusztító fegyverek jelentik” – mondta a honvédelmi miniszter.

Az ohiói Columbus több mint 7500 kilométerre van Budapesttől, de a „gesztenyés állam” és a közép-európai ország vállvetve harcolt az elmúlt két évtized során. „Pontosan 20 évvel ezelőtt hoztuk létre az Ohiói Nemzeti Gárda és a Magyar Honvédség együttműködését” – hangoztatta Hende, aki a héten egy kongresszusi küldöttséggel találkozott mielőtt Ohióba utazott volna.

A szerző felidézte, hogy a magyar bevándorlók a XIX. században érkeztek csapatostul Ohióba, és ma is ott él az egyik legnépesebb, anyaországon kívüli magyar közösség. Clevelandet a maga 130 ezer amerikai magyarjával néha még ma is „kis-Magyarországként” emlegetik.

A kommunizmus kelet-európai bukása után az Ohiói Nemzeti Gárda felvette a kapcsolatot az újonnan demokratikussá vált Magyarországgal, és felajánlotta segítségét a hadseregének. Az, ami 1993-ban kórházfelszerelés adományozásával indult, mára egyesült harcoló erővé fejlődött. A magyar katonák és az ohiói gárdisták februárban fejezték be az afgán csapatok műveleti kiképzését.

A lap kitért rá, hogy a védelmi miniszter szerdán találkozott Marcy Kaptur ohiói demokrata és Michael R. Turner republikánus képviselővel, Steve Stiversszel, az Ohiói Nemzeti Gárda ezredesével, valamint Andy Harris marylandi republikánus képviselővel, akinek apja Magyarországon született.