Martonyi: A zsidó vallási és kulturális élet reneszánszát éljük

A kormány örül annak, hogy a Zsidó Világkongresszus Budapesten tartja tanácskozását.

A külügyminiszter az Ahol Magyarország valójában áll című írásában felidézte, hogy a WJC elnöke, Ronald S. Lauder egy április elején megjelent írásában aggodalmát fejezte ki a magyarországi politikai folyamatokkal kapcsolatban, és a „politikai iránytűjét” elvesztett politikusként jellemezte Orbán Viktort.

Martonyi János kiemelte: a magyarországi zsidó közösség az egyik legnagyobb Európában, és mindig is fontos szerepe volt a közéletben, jelenleg pedig „a zsidó vallási és kulturális élet reneszánszát éljük, mindenekelőtt Budapesten”. Ugyanakkor „sajnos antiszemiták is vannak”, köztük olyanok, akik „az utcán hirdetik botrányos nézeteiket”, így érthető, hogy a legnagyobb nemzetközi zsidó szervezet elnöke Magyarországgal foglalkozik.

A külügyminiszter hangsúlyozta: fontos, hogy „vezető személyiségek minden lehetséges országból” a WJC budapesti tanácskozása alkalmából személyesen tapasztalhatják meg, milyen helyzetben van a magyarországi zsidó közösség, és ellenőrizhetik, vajon helytállóak-e az egyes lapokban megjelenő általánosító megállapítások, és megalapozottak-e Ronald S. Lauder aggodalmai.

Martonyi János kifejtette: a 2010-es parlamenti választás eredménye nem magyarázható csupán a „nyertesek kiválóságával”. Az eredményben megmutatkozik a „végtelen frusztráltság és düh”, amelyért mindenekelőtt a megelőző nyolc évben elharapódzott korrupció és az elhibázott gazdaságpolitika a felelős. A „szélsőjobboldali mozgalom ( ) a baloldali kormány alatt erősödött meg, és ez az örökség valóban aggasztó jelenségeket hozott a felszínre” – írta a külügyminiszter.

Panaszkodás helyett azonban tettekre van szükség a kormány részéről, hogy a szélsőjobb követői „megtalálják a konszolidált demokratikus közösséghez visszavezető utat” – tette hozzá Martonyi János. Ugyanakkor „a magyarországi antiszemita esetek relativizálásának szándéka nélkül” azt is meg kell jegyezni, hogy a magyarországi helyzet pontos értékeléséhez érdemes tanulmányozni a rasszista motivációjú bűncselekmények európai statisztikáját – áll a FAZ-ban megjelent vendégkommentárban.

A külügyminiszter kiemelte: egyetlen antiszemita, rasszista indíttatású cselekmény vagy megnyilvánulás is túl sok. Az Orbán-kormány éppen ezért gondoskodott arról jogszabályi úton, hogy a szélsőjobb egyenruhás alakulatai ne masírozhassanak és ne kelthessenek félelmet akadálytalanul. Továbbá az alaptörvény „sokat bírált” negyedik módosítása bővíti a rasszista és antiszemita megnyilvánulások elleni jogi fellépés lehetőségeit. Nem is véletlen, hogy a zsidó közösség üdvözölte ezt a jogszabályt – írta Martonyi János.

Kifejtette: a „híres-hírhedt” médiatörvény miatt megfogalmazott pesszimista prognózisok ellenére „mindenütt látható és hallható” a kormány tevékenységével szembeni kritika, és a parlament módosította az illetékes európai testületek által kifogásolt törvényeket. A kormány értékválasztása pedig nem azt jelenti, hogy „búcsút mondott a modernitásnak”, hanem azt a szándékot jeleníti meg, hogy helyreállítsa a társadalmi összetartást – tette hozzá a külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy Magyarország a 2011-es uniós elnökség idején tettekkel bizonyította az európai egység eszméje melletti elkötelezettségét.

Martonyi János hangsúlyozta: mindennek alapján az a meggyőződése, hogy Ronald S. Lauder budapesti tapasztalatai „alapjaiban különböznek majd attól, ami elhamarkodott állásfoglalására késztette”.

Vasárnap kezdődik a Zsidó Világkongresszus (World Jewish Congress – WJC) közgyűlése Budapesten, a háromnapos rendezvényen a világ zsidó közösségeinek ötszáz képviselője vesz részt. Az esemény nyitónapján beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök. A vasárnap esti megnyitón felszólal Szilván Salom izraeli energia- és vízügyi miniszter, valamint Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke is.

A hétfői programot Guido Westerwelle német külügyminiszter nyitja meg, majd a WJC tisztségviselői számolnak be tevékenységükről, a küldöttek tisztújítást is tartanak. Ugyancsak hétfőn a közel-keleti helyzet rendezésének kilátásait vitatják meg.

Kedden a szélsőjobboldali ideológia erősödéséről lesz szó, majd a szervezet 2013–17-es terveiről tanácskoznak. Téma lesz a szabad vallásgyakorlás is, a tanácskozásnak ebben a részében felszólal Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke. A közgyűlést Ronald S. Laudernek, a WJC elnökének beszéde zárja.