Bulgáriában a rezsicsökkentésért és az elhatalmasodó korrupció elleni év eleji tiltakozások miatt lemondásra kényszerült a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt vezette kormány. Bojko Boriszov, aki korábban Szófia polgármestere volt, a 2009-es választáson foglalhatta el a miniszterelnöki széket. A GERB önállóan látott hozzá a kormányzáshoz, amelyet csupán az idei év elején halálos áldozattal is járó összecsapások törtek meg. Mindezek ellenére a mostani előre hozott választáson a GERB megőrizheti domináns pozícióját, de a kormányalakítás még kérdéses.
A vasárnapi előre hozott választás előtt közölt legutolsó felmérés szerint a kormányzó jobbközép GERB a szavazatok 31,6 százalékára számíthat, az ellenzéki Bolgár Szocialista Párt (BSP) 28,3 százalékra. A török liberális Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS) 8,7, az ultranacionalista Ataka pedig 8,4 százalékot érthet el. A bejutási küszöb környékén áll a konzervatív Jog, Rend és Igazság párt, a Polgárok Bulgáriája Mozgalom (DBG) és a Bolgár Nemzeti Megmentési Front. Természetesen napvilágot láttak ezzel merőben ellentétes felmérések is, miszerint a GERB több mint tíz százalékkal vezet, de annyi mindenképpen biztos, hogy egyik erő sem számíthat stabil többségre.
A januári összecsapások elfojtása után Boriszov képes volt megőrizni a viszonylagos népszerűségét, de könnyen lehet, hogy így sem ő lesz a balkáni ország miniszterelnöke. Bár a GERB továbbra is a legerősebb párt, eddig mindegyik politikai erő bejelentette, hogy nem kíván a jobbközép alakulattal együtt kormányozni. A mostani kampány azt követően vett új irányt, hogy Cvetan Cvetanov volt belügyminiszterről kiderült, lehallgatta a miniszterelnök és a politikai elit egy részét. A Cvetanov elleni bejelentést Szergej Sztanisev szocialista pártelnök tette még márciusban. Boriszov bizalma jobbkeze iránt még megkérdőjelezhetetlen volt.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy a botrány milyen hatással lesz a kormánypártra, de az jól látszik, ha lassan is, de az utóbbi hetekben csökkent a GERB népszerűsége. A kormányalakítás kapcsán egyes vélemények szerint a GERB ismételten kisebbségi kabinetet szeretne létrehozni, azonban minden bizonnyal nem számíthat a kisebb alakulatokra. A másik opció, hogy a kormánypárttal szemben álló erők „nemzeti megmentési frontot” hoznának létre a gazdasági krízis gyors orvoslására. Ez mindenképpen nagyon veszélyes és törékeny opció lenne a kabinet sokszínűsége miatt, ami megnehezítené a hatékony döntéshozást.
A balkáni országnak a mostani helyzetben egyértelműen egy világos felhatalmazással rendelkező kabinetre lenne szüksége, mivel a 2008-as világválság óta a gazdaság képtelen magához térni. Négy év alatt a munkanélküliségi arány 5-ről 12 százalék fölé emelkedett, ám elemzők szerint a valóságban 18 százalék lehet a ráta. Bulgária problémáit növeli, hogy a krízis kezdete óta felgyorsult az elvándorlás, öt év alatt közel 200 ezerrel csökkent az ország népessége. Bármilyen kormány is alakul, óriási problémákkal kell majd szembesülnie az EU legszegényebb tagállamában.
2001 óta ennyi párt még nem versengett egymással: a választásokon 63 alakulat indul, közülük 38 önállóan, a többi 25 összesen hét koalícióban. Az alternatíva hiánya miatt kevesen vannak a biztos pártválasztók, a választásoktól távol maradni szándékozók aránya eléri a 18 százalékot, 35 százalék pedig még nem döntötte el, hogy kire adja voksát. Az egykamarás bolgár parlamentnek 240 képviselője van, mandátumuk négy évre szól. A választási manipulációktól tartva az ellenzéki pártok párhuzamos szavazatszámlálással bízták meg az osztrák SORA intézetet, amely még a választás estéjén közzéteszi első becslését, majd másnap részletes választási elemzését.
