Bulgáriában a rezsicsökkentésért és az elhatalmasodó korrupció elleni év eleji tiltakozások miatt lemondásra kényszerült a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt vezette kormány. Bojko Boriszov, aki korábban Szófia polgármestere volt, a 2009-es választáson foglalhatta el a miniszterelnöki széket. A GERB önállóan látott hozzá a kormányzáshoz, amelyet csupán az idei év elején halálos áldozattal is járó összecsapások törtek meg. Mindezek ellenére a mostani előre hozott választáson a GERB megőrizheti domináns pozícióját, de a kormányalakítás még kérdéses.
A vasárnapi előre hozott választás előtt közölt legutolsó felmérés szerint a kormányzó jobbközép GERB a szavazatok 31,6 százalékára számíthat, az ellenzéki Bolgár Szocialista Párt (BSP) 28,3 százalékra. A török liberális Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS) 8,7, az ultranacionalista Ataka pedig 8,4 százalékot érthet el. A bejutási küszöb környékén áll a konzervatív Jog, Rend és Igazság párt, a Polgárok Bulgáriája Mozgalom (DBG) és a Bolgár Nemzeti Megmentési Front. Természetesen napvilágot láttak ezzel merőben ellentétes felmérések is, miszerint a GERB több mint tíz százalékkal vezet, de annyi mindenképpen biztos, hogy egyik erő sem számíthat stabil többségre.
A januári összecsapások elfojtása után Boriszov képes volt megőrizni a viszonylagos népszerűségét, de könnyen lehet, hogy így sem ő lesz a balkáni ország miniszterelnöke. Bár a GERB továbbra is a legerősebb párt, eddig mindegyik politikai erő bejelentette, hogy nem kíván a jobbközép alakulattal együtt kormányozni. A mostani kampány azt követően vett új irányt, hogy Cvetan Cvetanov volt belügyminiszterről kiderült, lehallgatta a miniszterelnök és a politikai elit egy részét. A Cvetanov elleni bejelentést Szergej Sztanisev szocialista pártelnök tette még márciusban. Boriszov bizalma jobbkeze iránt még megkérdőjelezhetetlen volt.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy a botrány milyen hatással lesz a kormánypártra, de az jól látszik, ha lassan is, de az utóbbi hetekben csökkent a GERB népszerűsége. A kormányalakítás kapcsán egyes vélemények szerint a GERB ismételten kisebbségi kabinetet szeretne létrehozni, azonban minden bizonnyal nem számíthat a kisebb alakulatokra. A másik opció, hogy a kormánypárttal szemben álló erők „nemzeti megmentési frontot” hoznának létre a gazdasági krízis gyors orvoslására. Ez mindenképpen nagyon veszélyes és törékeny opció lenne a kabinet sokszínűsége miatt, ami megnehezítené a hatékony döntéshozást.