Rezsicsökkentés: az ország jövője a tét

Bulgáriában a kormány belebukott a rezsicsökkentés elmaradásába, azonban a balkáni országban a magas energiaárak csak a jéghely csúcsát jelentik.

Meglehetősen forrónak bizonyult az idei tél vége Bulgáriában, ahol a megemelkedett energiaárak, a rossz életkörülmények, a magas munkanélküliség és a hatalmas korrupció miatt vonultak az utcára. A tiltakozások eredményeként a jobbközép kormány február 21-én lemondott, valamint sikerült elérni, hogy márciustól nyolc százalékkal csökkenjen az áram ára. A balkáni országban május 12-én előre hozott választásokat tartanak, de a történteknek mélyebbre ható következményei is lehetnek az egész Európai Unióra nézve.

Világos logikája van annak, hogy az EU megpróbálja alkotmányosítani költségvetési politikáját, hogy a választási ciklusok ne érintsék a gazdasági döntéseket. Egyértelmű, hogy a közös pénz csak akkor élheti túl a politikai változásokat, ha a makrogazdaságban nem következik be döntő fordulat – erről már Ivan Krastev bolgár politikai elemző nyilatkozott. Úgy látja, hogy ebben a folyamatban is van egy kritikus pont, mégpedig amikor a választók elégedetlenek a gazdasági status  quóval, és amikor azt nem tudják demokratikusan megváltoztatni, akkor fordulnak a radikális átalakítást sürgető erők felé.

A szakértő szerint Bulgáriában egy hasonló folyamatnak lehettünk szemtanúi a magas villanyszámlák kapcsán kirobbant összecsapások láttán. Míg a balkáni ország az elmúlt években alacsonyan tartotta a költségvetési hiányát, addig nem volt képes enyhíteni a mélyszegénységen és gyorsítani a gazdasági növekedést, így az 1989-es rendszerváltás óta már körülbelül egymillió fő hagyta el az országot – tette hozzá. Krastev rámutatott arra, hogy a tiltakozások világosan bebizonyították, hogy a bolgárok tömegei nem az EU-tól és annak intézményeitől várják a megoldást.

Egyelőre a tiltakozások azonkívül, hogy elérték a kormány bukását, nem nyújtanak komoly víziót a válságos helyzetből való kijutásra, csupán egymásnak ellentmondó követelések hallatszanak. Minden bizonnyal az előre hozott választások kiírása arra jó, hogy rövid távon új szereplők kerüljenek a bolgár politikai életbe, de a társadalmi problémák hosszú távú megoldása továbbra sem várható – vélekedik az elemző. „Attól tartok, hogy gyorsulhat az elvándorlás, azonban egyre több helyen nem szívesen látják a bolgárokat.”

Krastev úgy látja, azon bulgáriai modell, amely a költségvetési fegyelemre épít gyenge politikai-intézményi keretek mellett, valószínűleg nem működtethető más uniós tagállamokban. A politikai szakértő emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedben kétszer is teljesen új párt nyerte meg az aktuális választást a balkáni országban, ami jól mutatja a politikai viszonyok hihetetlen mértékű mozgását. Ilyen változások közepette is megmaradt a makrogazdasági politika állandósága, miszerint a hiány nem csúszott a GDP egy százaléka fölé és az államadósság is nemzeti össztermék alapon 18 százalék maradt.

Egészen mostanáig konszenzus volt abban, hogy egy ilyen, az EU-nak megfelelő költségvetési politikával az ország elérheti a céljait és sikerülni fog a felzárkózás – állapítja meg Krastev. Most, hogy sikerült elérni az alacsonyabb áramárakat, a bolgárok új alkotmányt és a politikai osztály megváltozását követelik – tette hozzá. „Bulgária tapasztalata egyértelműen azt mutatja, hogy az embereket nem szabad távol tartani a gazdaságpolitikai döntésektől.” Az EU vezetőinek nem a megszorítások vagy a gazdasági növekedés között kell választaniuk, hanem a merevség és a rugalmasság között, mivel a bolgár fejlődés bebizonyította, hogy a pénzügyi stabilitás csupán a stagnálás egy másik neve – zárul a szakértő elemzése.

A hazai gáz- és áramszolgáltatók együttesen 42,9 milliárd forintnyi hasznot vágtak zsebre 2011-ben, miközben az Eurostat adatai alapján Magyarországon volt a második legmagasabb a lakossági villamos áram és a gáz árszintje. Ez a két tény is egyértelműen alátámasztja a rezsicsökkentés jogosságát, ám a külföldi cégek bíróságon támadták meg a kormányzati lépéseket.

Törvénybe foglalná a Fidesz a július 1-jével érvénybe lépő tízszázalékos rezsicsökkentést. A jogszabály a már január 1-jével elrendelt tízszázalékos gáz-, villany- és távhőár-csökkentési kötelezettséget is rögzítené. Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a párt témáért felelős politikusa szerdán terjesztett törvényjavaslatot a parlament elé a rezsicsökkentés végrehajtásáról. Az indítvány a költségek mérséklése mellett előírja, hogy a szolgáltatók kötelesek tájékoztatni a fogyasztókat a díjak csökkenésének megvalósulásáról.

Március 11-i, napirend előtti felszólalásában arcátlanságnak minősítette Orbán Viktor miniszterelnök, hogy az energiaszolgáltatók bíróságon támadták meg a tízszázalékos rezsicsökkentést. Azt pedig botrányosnak nevezte, hogy a bíróság – első fokon – a cégeknek adott igazat. A kormányfő jelezte, a kabinet a magyar emberek érdekeit nézi, ezért folytatja a tarifák csökkentését.