Rezsicsökkentés: az ország jövője a tét

Bulgáriában a kormány belebukott a rezsicsökkentés elmaradásába, azonban a balkáni országban a magas energiaárak csak a jéghely csúcsát jelentik.

Kovács András
2013. 03. 19. 13:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Meglehetősen forrónak bizonyult az idei tél vége Bulgáriában, ahol a megemelkedett energiaárak, a rossz életkörülmények, a magas munkanélküliség és a hatalmas korrupció miatt vonultak az utcára. A tiltakozások eredményeként a jobbközép kormány február 21-én lemondott, valamint sikerült elérni, hogy márciustól nyolc százalékkal csökkenjen az áram ára. A balkáni országban május 12-én előre hozott választásokat tartanak, de a történteknek mélyebbre ható következményei is lehetnek az egész Európai Unióra nézve.

Világos logikája van annak, hogy az EU megpróbálja alkotmányosítani költségvetési politikáját, hogy a választási ciklusok ne érintsék a gazdasági döntéseket. Egyértelmű, hogy a közös pénz csak akkor élheti túl a politikai változásokat, ha a makrogazdaságban nem következik be döntő fordulat – erről már Ivan Krastev bolgár politikai elemző nyilatkozott. Úgy látja, hogy ebben a folyamatban is van egy kritikus pont, mégpedig amikor a választók elégedetlenek a gazdasági status  quóval, és amikor azt nem tudják demokratikusan megváltoztatni, akkor fordulnak a radikális átalakítást sürgető erők felé.

A szakértő szerint Bulgáriában egy hasonló folyamatnak lehettünk szemtanúi a magas villanyszámlák kapcsán kirobbant összecsapások láttán. Míg a balkáni ország az elmúlt években alacsonyan tartotta a költségvetési hiányát, addig nem volt képes enyhíteni a mélyszegénységen és gyorsítani a gazdasági növekedést, így az 1989-es rendszerváltás óta már körülbelül egymillió fő hagyta el az országot – tette hozzá. Krastev rámutatott arra, hogy a tiltakozások világosan bebizonyították, hogy a bolgárok tömegei nem az EU-tól és annak intézményeitől várják a megoldást.

Egyelőre a tiltakozások azonkívül, hogy elérték a kormány bukását, nem nyújtanak komoly víziót a válságos helyzetből való kijutásra, csupán egymásnak ellentmondó követelések hallatszanak. Minden bizonnyal az előre hozott választások kiírása arra jó, hogy rövid távon új szereplők kerüljenek a bolgár politikai életbe, de a társadalmi problémák hosszú távú megoldása továbbra sem várható – vélekedik az elemző. „Attól tartok, hogy gyorsulhat az elvándorlás, azonban egyre több helyen nem szívesen látják a bolgárokat.”

Krastev úgy látja, azon bulgáriai modell, amely a költségvetési fegyelemre épít gyenge politikai-intézményi keretek mellett, valószínűleg nem működtethető más uniós tagállamokban. A politikai szakértő emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedben kétszer is teljesen új párt nyerte meg az aktuális választást a balkáni országban, ami jól mutatja a politikai viszonyok hihetetlen mértékű mozgását. Ilyen változások közepette is megmaradt a makrogazdasági politika állandósága, miszerint a hiány nem csúszott a GDP egy százaléka fölé és az államadósság is nemzeti össztermék alapon 18 százalék maradt.

Egészen mostanáig konszenzus volt abban, hogy egy ilyen, az EU-nak megfelelő költségvetési politikával az ország elérheti a céljait és sikerülni fog a felzárkózás – állapítja meg Krastev. Most, hogy sikerült elérni az alacsonyabb áramárakat, a bolgárok új alkotmányt és a politikai osztály megváltozását követelik – tette hozzá. „Bulgária tapasztalata egyértelműen azt mutatja, hogy az embereket nem szabad távol tartani a gazdaságpolitikai döntésektől.” Az EU vezetőinek nem a megszorítások vagy a gazdasági növekedés között kell választaniuk, hanem a merevség és a rugalmasság között, mivel a bolgár fejlődés bebizonyította, hogy a pénzügyi stabilitás csupán a stagnálás egy másik neve – zárul a szakértő elemzése.


A hazai gáz- és áramszolgáltatók együttesen 42,9 milliárd forintnyi hasznot vágtak zsebre 2011-ben, miközben az Eurostat adatai alapján Magyarországon volt a második legmagasabb a lakossági villamos áram és a gáz árszintje. Ez a két tény is egyértelműen alátámasztja a rezsicsökkentés jogosságát, ám a külföldi cégek bíróságon támadták meg a kormányzati lépéseket.

 

Törvénybe foglalná a Fidesz a július 1-jével érvénybe lépő tízszázalékos rezsicsökkentést. A jogszabály a már január 1-jével elrendelt tízszázalékos gáz-, villany- és távhőár-csökkentési kötelezettséget is rögzítené. Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a párt témáért felelős politikusa szerdán terjesztett törvényjavaslatot a parlament elé a rezsicsökkentés végrehajtásáról. Az indítvány a költségek mérséklése mellett előírja, hogy a szolgáltatók kötelesek tájékoztatni a fogyasztókat a díjak csökkenésének megvalósulásáról.

Március 11-i, napirend előtti felszólalásában arcátlanságnak minősítette Orbán Viktor miniszterelnök, hogy az energiaszolgáltatók bíróságon támadták meg a tízszázalékos rezsicsökkentést. Azt pedig botrányosnak nevezte, hogy a bíróság – első fokon – a cégeknek adott igazat. A kormányfő jelezte, a kabinet a magyar emberek érdekeit nézi, ezért folytatja a tarifák csökkentését.

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.