A rezsicsökkentés decemberi kormányzati elhatározását, majd január elsejei érvénybe lépését követően az energiacégek felől folyamatosan azt lehet hallani, hogy óriási veszteségeket kénytelenek elkönyvelni, ami a szolgáltatás romlását fogja majd eredményezni. Ezzel szemben érdemes a konkrét számokat megnézni, és azt, milyen folyamatok vezettek el a mostani helyzetig.
A balliberális Horn-kormány 1995-ben elhibázott stratégia mentén privatizálta a hazai közszolgáltatások egy részét, aminek eredményeként a villamos energia területén három nagy tulajdonosi csoport alakult ki. Németországot képviseli az RWE és az E.ON, míg Franciaországot az EDF.
2011-ben az EDF több mint 8 milliárd, az E.ON közel 10,2 milliárd, míg az RWE több mint 12,8 milliárd forint nyereséget ért el, így a három társaságcsoport éves együttes adózott eredménye 31 milliárd forintot tett ki. A gázüzletág területén az energiacégek beszámolóiból az derül ki, hogy 2011-ben a Főgáz mellett még az E.ON volt képes profitot felmutatni. A két cég együttesen 11,9 milliárdos nyereséget ért el. Jól látszik, hogy az említett cégek komoly nyereséget vágtak zsebre az elmúlt években.
A rezsicsökkentést alapvetően az indokolta, hogy 2011-ben az Eurostat adatai alapján Magyarországon volt a második legmagasabb a lakossági villamos áram és a lakossági gáz árszintje. Mindkét energiahordozót együtt figyelve hazánkban volt legmagasabb az árszint. Ezzel olyan országok árszínvonalát haladtuk meg, mint például Svédország, Németország, Dánia és a visegrádi országok.
Ismert, hogy a Gyurcsány–Bajnai szövetség idején a rezsiköltségek az egekbe szöktek: 2002 és 2010 között a szocialista-liberális kormányok 15 alkalommal emelték a gáz árát. Amíg a gáz ára 2002 és 2010 között 206,3 százalékkal emelkedett, 2010-óta alig 9 százalékkal (jóval az infláció alatt). Az áram ára 2002 és 2010 között 97,2 százalékkal nőtt, 2010 óta mindössze 2,4 százalékkal.
A rezsicsökkentés révén az emberek pénztárcájában éves szinten több tízezer forint maradhat, míg a kiszámítható környezet lehetőséget ad, hogy a háztartásoknak esélyük legyen tartozásaik rendezésére. Mint arról korábban beszámoltunk, a milliárdokat kereső cégek összefogtak a magyar családok ellen, hogy megakadályozzák az igazságos tehercsökkentést. A cégek azzal az indítvánnyal fordultak bírósághoz, hogy vissza akarnak térni a magasabb gáz- és villanyárhoz, a bíróság pedig a vállalatoknak adott igazat a kormánnyal szemben.
Éppen ezért rendeletalkotási joggal ruházhatják fel a képviselők az energiahivatalt az Országgyűlés csütörtöki rendkívüli ülésén, amelyet a Fidesz a kormányzati rezsicsökkentés megvédése érdekében javasolt összehívni. A parlament ülése 9 óra 30 perckor kezdődik, a napirend előtti felszólalások után pedig az energiahivatal átalakításáról történő szavazás jelenti az egyetlen napirendi pontot.
Március 11-i napirend előtti felszólalásában arcátlanságnak minősítette Orbán Viktor miniszterelnök, hogy az energiaszolgáltatók bíróságon támadták meg a tízszázalékos rezsicsökkentést. Azt pedig botrányosnak nevezte, hogy a bíróság – első fokon – a cégeknek adott igazat. A kormányfő jelezte, a kabinet a magyar emberek érdekeit nézi, ezért folytatja a tarifák csökkentését.
Kivételes sürgős eljárást követően már március 12-én elfogadta a parlament azt az előző nap tárgyalt kormányzati előterjesztést, amely megtiltja az ágazati és egyéb különadók fogyasztókra terhelését az áram- és földgázszolgáltató vállalatoknak. Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca államtitkára március 11-én a javaslat kapcsán elmondta, megengedhetetlen, hogy a szolgáltatók jelentős hasznuk ellenére is ezzel a gyakorlattal éltek. Hangsúlyozta, a kormány azt szeretné, hogy az érintett cégek busás hasznukból fedezzék többletterheiket, ne pedig a fogyasztói árak emeléséből.
