Rengeteg áldozata van a törökországi robbantásnak

Súlyos pokolgépes merényletet követtek el szombaton a délkelet-törökországi Reyhanliban, a szíriai határ közelében. Az egymást követő két robbanásban legkevesebb 42 ember halt meg.

Atalay 140-re tette az autóba rejtett pokolgépekkel végrehajtott kettős robbantás sebesültjeinek számát. „Két autó robbant fel Reyhanliban a helyhatóság, illetve a posta épülete előtt” – közölte a merénylet után közvetlenül Muammer Güler belügyminiszter. Güler arról beszélt az NTV török hírtévének, hogy provokációról lehet szó, amelynek célja kisiklatni az Ankara és a kurd lázadók között több hónapja zajló békefolyamatot.

Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök és a kormány más tagjai később úgy vélekedtek, nem kizárt, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsiméhez tartozhatnak az elkövetők. Törökország kezdettől támogatta a szíriai elnök ellen több mint két éve kezdődött felkelést, és az ottani harci cselekmények néhányszor átcsaptak a határon. Ez volt azonban a legsúlyosabb háborús incidens a határ török oldalán.

Szíriához kötődő szervezeteket vádolt a merénylet elkövetésével a török kormány két tagja. Besir Atalay miniszterelnök-helyettes kijelentette, a terrorcselekmény ügyében a nyomozás első eredményei azt mutatják, hogy az elkövetők a szíriai titkosszolgálathoz köthetők – jelentette az NTV török hírtelevízió.

Hasonlóan nyilatkozott Muammer Güler belügyminiszter is: „Azonosítottuk a támadást végrehajtó személyeket, és megállapítást nyert, hogy olyan szervezethez tartoztak, amely a szíriai rezsim és titkosszolgálata támogatását élvezi” – mondta Güler a TRT török közszolgálati televízió közlése szerint.

Reyhanli alig 50 kilométerre nyugatra fekszik a polgárháborús harcok egyik központjának számító Aleppótól, egy olyan földsávon, amely elzárja Szíria gazdasági fővárosát a Földközi-tengertől.

Ahment Davutoglu török külügyminiszter Berlinből óva intett mindenkit attól, hogy Törökország erejét próbálgassák. „Azok, akik bármilyen indokkal is be akarják hozni a külső káoszt országunkba, számíthatnak a válaszunkra” – mondta Davutoglu.

A véres merényletet elítélte Guido Westerwelle német külügyminiszter és Francois Hollande francia államfő is. Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára brüsszeli nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „ez a taszító cselekedet a civil életek teljes semmibe vételét mutatja”. Emellett együttérzéséről biztosította Törökország népét és a NATO-val szövetséges török hatóságokat. Francis J. Ricciardone, az Egyesült Államok ankarai nagykövete biztosította a török kormányt arról, hogy Washington minden támogatást megad az elkövetők kézre kerítésében és felelősségre vonásában.

A szír-török határövezetben számos alkalommal folytak heves harcok a szíriai felkelők és a kormánykatonák között. Februárban autóba rejtett pokolgép robbant az egyik határátkelőhelyen, Idlíbnél, amely 14 személy halálát okozta. A török belügyminiszter szerint a szíriai titkosszolgálatoknak és a katonaságnak is köze volt a robbantáshoz.

Szintén februárban robbant bomba a Báb-el-Hava határállomáson. A merényletet senki nem vállalta magára, egy szír ellenzéki csoport azonban a damaszkuszi kormányt vádolta meg. Az áldozatok főleg szírek voltak, akik azért várakoztak a határon, hogy átjussanak Törökországba.

Szíria és Törökország között akkor mérgesedett el a helyzet, amikor Szíriából indított rakéták a török oldalon csapódtak be, és ezzel arra sarkallták Németországot, Hollandiát és az Egyesült Államokat, hogy egyenként két-két üteg Patriot légvédelmi rakétát küldjenek Törökországba, NATO-szövetségesük védelmére.