Iidzsima nem volt hajlandó részleteket elárulni az útról, Szuga Josihide japán kormányszóvivő pedig csupán annyit közölt, hogy a tanácsadó szombaton tesz jelentést a kabinet előtt. A hét folyamán Iidzsima Kim Jong Nammal, az észak-koreai törvényhozás, a Legfelsőbb Népi Gyűlés elnökével is tárgyalt, aki megfigyelők szerint Kim Dzsong Un diktátor mögött az ország második számú vezetője. Sajtóértesülések szerint a látogatás fő témája a Phenjan által az 1970-es és 1980-as években elrabolt japán állampolgárok ügyének rendezése volt, amely Tokió szerint – Észak-Korea rakéta- és atomprogramja mellett – a két ország közti közeledés legfőbb akadálya.
Az út miatt Dél-Korea és az Egyesült Államok is nemtetszésének adott hangot, miután Tokió egyik országot sem tájékoztatta arról. Szöul szerint a látogatás „nem hasznos” annak fényében, hogy a három félnek együtt kell működnie a közelmúltban rakétatesztet és kísérleti atomrobbantást végrehajtó Phenjannal szembeni lépések összehangolása érdekében. Glyn Davies, az amerikai külügyminisztérium észak-koreai különmegbízottja is kételyeinek adott hangot Japán egyoldalú lépései miatt. A japán Kjódó hírügynökség kormányzati forrásai szerint a látogatásra „nem lehet racionális magyarázatot adni”. Egyes vélemények szerint Iidzsimát az észak-koreai vezetés csalogatta Phenjanba, hogy a Japán felé tett esetleges engedményekkel éket üssön a vele szemben eddig együttműködő Szöul, Washington és Tokió közé.
Erre utal az is, hogy míg a japán fél megpróbálta teljes titokban tartani a látogatást – sajtóhírek szerint csak a kabinet három tagja tudott róla az ügy nyilvánosságra kerüléséig –, addig az észak-koreai média jelentős terjedelemben számolt be arról. A KCNA észak-koreai hírügynökség pénteken egy rövid videót tett közzé Kim és Iidzsima találkozójáról, valamint a japán küldöttet méltató nyilatkozatokat jelentetett meg. Szuga kormányszóvivő pénteken visszautasította a dél-koreai bírálatokat, Kisida Fumio külügyminiszter pedig leszögezte, hogy Japán továbbra is együttműködik partnereivel az észak-koreai kérdésben.
Korábbi sajtóértesülések szerint Tokió az elmúlt hónapok folyamán elégedetlen volt az Egyesült Államok fellépésével, mivel úgy érzete, hogy szövetségese elhanyagolja Japán érdekeit – elsősorban az elrabolt emberek ügyét – a Phenjan megbékítésére tett kísérletei során. Észak-Korea az 1970-es és 1980-as években számos japán állampolgárt rabolt el, akiket arra kényszerített, hogy kémek kiképzésében segédkezzenek. Phenjan 2008 óta lezártnak tekinti a kérdést, de Tokió szerint a japánok sorsát nem vizsgálták ki megnyugtatóan.
