Két demokrata párti szenátor, Ron Wyden és Mark Udall – mindketten a titkosszolgálati bizottság tagjai – évek óta figyelmeztetnek a veszélyre. „A legtöbb amerikai megdöbbenne, ha tudná, milyen tágan értelmezik a titkos bíróságok a Patriot törvényt” – írták tavaly Eric Holder igazságügy-miniszternek küldött tiltakozó levelükben. A két politikust kötötte a titoktartás, ezért többet nem mondhattak róla, milyen módszerekkel figyeli meg saját állampolgárait az Obama-kormány. A brit The Guardian azonban most megszerzett egyet a titkos bíróság végzései közül, mely milliónyi amerikai napi hívásainak átadására kötelezi az ország egyik legnagyobb telefonszolgáltatóját, a Verizont.
Az április 25-ére datált végzés – melynek hitelességét azóta elismerte a kormányzat – utasítja a Verizon üzleti ügyfelekkel foglalkozó egyik alvállalatát, hogy küldje el az NSA titkosszolgálatnak az „Egyesült Államokon kívüli és belüli kommunikációk adatait vagy telefonos metaadatait”, mégpedig a végzés hatályának lejártáig minden nap. A hívások és üzenetek konkrét tartalma nem kerül az NSA kezébe, „csupán” a hívó és a hívott azonosítója, a hívások időtartama, a SIM-kártyák száma, és a legközelebbi telefontorony helye. A kormányzat szerint ezek nem személyes információk, ezért beszerzésüket nem kell megindokolni és egyenként engedélyeztetni, mint a „hagyományos” lehallgatási műveletek esetében. Így juthat hozzá az amerikai kormányzat egyszerre milliónyi felhasználó adataihoz.
Mindehhez a már említett Patriot törvény – melyet a szeptember 11-i eseményeket követően fogadtak el a terror elleni harc megkönnyítése jegyében – szolgáltatja a jogi hátteret. Pontosabban a törvény egyik cikkének sajátos értelmezése. Wyden és Udall ezt kifogásolta legfőként: szerintük a hatóságoknak csak akkor lenne joga beszerezni ezeket az adatokat, ha arra valamilyen konkrét nyomozás, gyanú alapos okot szolgáltat. A titkos értelmezés szerint azonban ezek az információk „relevánsak” a nemzetbiztonság fenntartása szempontjából, ezért begyűjtésük sem jelent problémát. A nyilvánosságra került dokumentum ráadásul valószínűleg nem is ad teljes képet a kormányzati megfigyelés mértékéről, ugyanis szakértők szerint az április 25-i végzés valószínűleg egy korábbi, hasonló tartalmú végzés megújítása, a program pedig a Verizonon kívül más cégekre is kiterjedhet.
A felháborodott jogvédők nem értenek egyet a kormánnyal: szerintük ezek az információk igenis sokat elárulnak az emberről, ezért személyes adatnak minősülnek. A hívások metaadatai révén a hatóságok igen részletes képet építhetnek fel: a titkosszolgálatok tudják, ki kivel beszél, mikor és hol. A telefonos helyadatokról például egy bíróság nemrég megállapította: „ezek alapján meg lehet tudni, hogy az illető rendszeresen jár-e templomba, vagy inkább a kocsmában ül, edzeni jár, vagy az orvosi rendelőbe, megcsalja-e a feleségét, és így tovább. És nem csak egyetlen titok szerezhető meg, hanem kivétel nélkül mindegyik” – fogalmaz a májusi döntés. „Talán sosem hatoltak még be ilyen súlyosan az emberek magánéletébe” – vélekedik Kate Martin, egy polgárjogokkal foglalkozó civil szervezet elnöke. „A kormány tudja, hogy mit csinálsz, csak azt nem, hogy hívnak” – írja le a helyzetet a dokumentumot közlő The Guardian. „Egyelőre nem tudunk mit mondani” – szólt a kormányzat válasza.
The Guardian (guardian.co.uk), The New York Times (nytimes.com), The Washington Post (washingtonpost.com)
