Az orosz állami tv élő adásban számolt be a SU–213-as hongkongi járat megérkezéséről. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt alkalmazottját mintegy 50 tv-társaság és más médiumok tudósítói várták Moszkva legnagyobb nemzetközi repülőterének F terminálján. Az újságírókat beengedték a tranzitzónába is.
A Rosszija 24 jelentése szerint a WikiLeaks kiszivárogtató portál közleményt adott ki, amely szerint az amerikai titkosszolgálatok internetes adatgyűjtését és telefonbeszélgetések lehallgatását leleplező Snowden „biztonságos útvonalon” egy „demokratikus országba” tart. A hírek szerint a férfi már helyet foglalt a hétfői havannai repülőjáratra, ahonnan Hawaiin keresztül Caracasba utazik. Az orosz állami televízió híradása szerint lehetséges, hogy Snowden egy éjszakát szállodában tölt Moszkvában.
Közben az amerikai igazságügyi minisztérium szóvivője azt közölte: az Egyesült Államok együtt akar működni azokkal az országokkal, amelyekbe a titkos amerikai adatgyűjtésre vonatkozó információkat kiszivárogtató Edward Snowden megpróbál eljutni. Nanda Chitre szóvivő kommünikéje szerint a hongkongi hatóságok közölték az Egyesült Államokkal, hogy Snowden egy „harmadik országba” távozott a különleges közigazgatású kínai területről. Chitre megerősítette, hogy az amerikai kormány szombat este kérte Hongkongtól Snowden kiadatását.
Edvard Snowden, az amerikai hírszerzés volt alkalmazottja, aki fényt derített az Egyesült Államok kormányának egyik legtitkosabb elektronikus kémtevékenységére, meglehetősen kínos helyzetbe hozta Washingtont – véli a kínai állami Hszinhua hírügynökség vasárnapi kommentárjában. Az elmúlt hónapokban amerikai politikusok és a média egymást követően hozták fel az internetes kémkedés vádjait Kína ellen, úgy beállítva, mintha Kína lenne e műfaj egyik legnagyobb művelője – vezeti fel írását a Hszinhua szerzője.
Némileg szemrehányóan azt is megjegyzi, hogy a téma kiemelt szerepet kapott Barack Obama amerikai elnök és Hszi Csin-ping közelmúltbéli kaliforniai találkozóján, amely a két nagyhatalom újfajta kapcsolatát volt (lett volna) hivatott körvonalazni. A kommentár Snowdenre és az általa leleplezett PRISM kódnevű megfigyelési programra hivatkozva kitér arra, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) nemcsak saját állampolgárainak elektronikus adatforgalmát ellenőrizte, de kormányzati, tudományos és üzleti érdekeltségű intézményekét is szerte a világon.
