A luxembourgi ülésen megvitatták az Európai Bizottság által kidolgozott idei gazdaság- és pénzügy-politikai országspecifikus ajánlásokat is. „Magyarország vitatja a bizottsági előterjesztést. Több olyan pont is van, energiaadóra, adózásra, vagy különösen az igazságszolgáltatásra vonatkozóan, amellyel nem értünk egyet” – mondta ezzel kapcsolatban Varga Mihály az MTI tudósítójának kérdésére. Hozzátette, magyar részről az ülésen jelezték: e tekintetben a jövő héten, június 27–28-án tartandó brüsszeli EU-csúcson kezdeményezéssel fognak élni.
Varga Mihály később, magyar újságírókkal beszélgetve – a bizottsági országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatos magyar kifogásokat részletezve – elmondta: Budapest fenntartja a jogát a különböző (így banki, energetikai, távközlési) szektorális adók mértékének, valamint az energiaáraknak a meghatározására, és egyúttal visszautasítja a magyar igazságszolgáltatással kapcsolatban tett bizottsági bíráló megállapításokat.
Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény a bírák nyugdíjazásának és az ügyáthelyezésnek a kérdését is felvetette, ami Varga szerint nehezen illeszthető a gazdasági természetű ajánlások közé. A nemzetgazdasági miniszter – mint elmondta – az ülésen Olli Rehnnek, az Európai Bizottság gazdasági-pénzügyi alelnökének válaszolva visszautasította az arra való utalást, hogy Magyarországon kimutatható lenne gazdasági természetű vitás kérdésekben a kormány mellett részrehajló bírói ítélkezési gyakorlat.
A magyar kifogásokat a június végi EU-csúcson egyoldalú magyar különnyilatkozatban kívánják összefoglalni, és a magyar fél – közölte Varga Mihály – szükség esetén vétójogával is kész lesz élni, ha nem sikerül közösen elfogadható szöveget kidolgozni. Megjegyezte, az egyik eddigi vitaterületen, nevezetesen a foglalkoztatás bővítése kérdésében már született ilyen, közösen elfogadható formula: mind Brüsszel, mind Budapest fontosnak tartja, hogy a közmunkaprogram mellett más foglalkoztatási prioritások is előtérbe kerüljenek, mint például a fiatalok foglalkoztatásának elősegítése.
