„A pénzügyminiszterek tanácsa az előbb hozta meg azt a döntést, amelyre Magyarország már oly régóta várt” – közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken, kora délután, hozzátéve: a döntés egyhangú volt, ellenvéleményt senki nem nyilvánított. „Minden miniszter kollégám támogatta, hogy Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól kilenc év után mentesüljön.”
Az Európai Bizottság május végén javasolta, hogy szüntessék meg a Lettország, Litvánia, Magyarország, Olaszország és Románia elleni túlzottdeficit-eljárást. A döntés értelmében az összes javasolt állam kikerül az eljárásból. A miniszterek pénteki döntésével formai értelemben is pont került az ügyre, és a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése haladéktalanul – az EU hivatalos lapjában való megjelenéssel egy időben – hatályba lép.
„Ebben a döntésben benne van az elmúlt évek jelentős államháztartási javulása, benne van az adósság mértékének a csökkenése, benne van az (...), hogy a deficit mértékét sikerült három százalék alá leszorítanunk, és – ezzel kellett volna kezdenem – ebben benne van az elmúlt három év munkája, az ország lakosságának a munkája, hiszen ebben nagyon komoly szerep hárult a lakosságra, a közvéleményre, hogy ezek az intézkedések sikeresek legyenek” – fogalmazott Varga Mihály. A miniszter szavai szerint Magyarország rendbe tette az államháztartását és „ma mentesült az eljárás hatálya alól”.
Varga Mihály hangsúlyozta: Magyarország nem csupán elérte ezt az eredményt, hanem igyekszik meg is védeni. „Az a cél, hogy Magyarország a következő hónapokban ne csússzon vissza az eljárás hatálya alá, ne kerüljön Málta vagy más hasonló ország sorsára” – utalt a magyar miniszter arra, hogy a dél-európai szigetországgal szemben viszonylag rövid idő után újraindították a túlzottdeficit-eljárást.
A Fidesz szerint a Magyarország elleni túlzott deficit-eljárás pénteki megszüntetése „győzelem Brüsszelben és óriási siker, a magyar emberek és a magyar vállalkozások sikere”. Erről Rogán Antal beszélt pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: a magyar emberek és vállalkozások áldozatvállalása kellett ahhoz az elmúlt három évben, hogy „a szocialisták óriási hibáját kijavítsuk” és megszűnjön a költségvetési pazarlás, csökkenjen a deficit és az államadósság. Kiemelte: a pénteki döntés lehetővé teszi, hogy Magyarország a jövőben zavartalanul lehívhassa az Európai Uniós fejlesztési forrásokat, illetve hogy az ország a gazdasági növekedésre tudjon koncentrálni.
A luxembourgi ülésen megvitatták az Európai Bizottság által kidolgozott idei gazdaság- és pénzügy-politikai országspecifikus ajánlásokat is. „Magyarország vitatja a bizottsági előterjesztést. Több olyan pont is van, energiaadóra, adózásra, vagy különösen az igazságszolgáltatásra vonatkozóan, amellyel nem értünk egyet” – mondta ezzel kapcsolatban Varga Mihály az MTI tudósítójának kérdésére. Hozzátette, magyar részről az ülésen jelezték: e tekintetben a jövő héten, június 27–28-án tartandó brüsszeli EU-csúcson kezdeményezéssel fognak élni.
Varga Mihály később, magyar újságírókkal beszélgetve – a bizottsági országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatos magyar kifogásokat részletezve – elmondta: Budapest fenntartja a jogát a különböző (így banki, energetikai, távközlési) szektorális adók mértékének, valamint az energiaáraknak a meghatározására, és egyúttal visszautasítja a magyar igazságszolgáltatással kapcsolatban tett bizottsági bíráló megállapításokat.
Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény a bírák nyugdíjazásának és az ügyáthelyezésnek a kérdését is felvetette, ami Varga szerint nehezen illeszthető a gazdasági természetű ajánlások közé. A nemzetgazdasági miniszter – mint elmondta – az ülésen Olli Rehnnek, az Európai Bizottság gazdasági-pénzügyi alelnökének válaszolva visszautasította az arra való utalást, hogy Magyarországon kimutatható lenne gazdasági természetű vitás kérdésekben a kormány mellett részrehajló bírói ítélkezési gyakorlat.
A magyar kifogásokat a június végi EU-csúcson egyoldalú magyar különnyilatkozatban kívánják összefoglalni, és a magyar fél – közölte Varga Mihály – szükség esetén vétójogával is kész lesz élni, ha nem sikerül közösen elfogadható szöveget kidolgozni. Megjegyezte, az egyik eddigi vitaterületen, nevezetesen a foglalkoztatás bővítése kérdésében már született ilyen, közösen elfogadható formula: mind Brüsszel, mind Budapest fontosnak tartja, hogy a közmunkaprogram mellett más foglalkoztatási prioritások is előtérbe kerüljenek, mint például a fiatalok foglalkoztatásának elősegítése.
A forint árfolyama a piaci várakozásoknak megfelelően nem változott pénteken, kora délután a túlzottdeficit-eljárás alól Magyarországot felmentő Ecofin-döntés hatására. Az euró jegyzése 299 forint közvetlen közelében ingadozott a döntés bejelentése előtt és után is. A jegyzés kora reggel 299,9 forinton, csütörtök este 299,55 forinton állt.
Az Ecofin pénteki döntésével formai értelemben is pont került az ügyre, és a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése haladéktalanul – az EU hivatalos lapjában való megjelenéssel egy időben – hatályba lép.
A Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével az EU-országok pénzügyminisztereinek (Ecofin) tanácsa is elismerte, jó irányba tart a magyar gazdaság – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a testület luxembourgi döntésére reagálva.
