Itt egyfajta üzletről van szó – Merkel fejére megy a játék?

A közelgő választásokon jó szereplésük esetén a német szociáldemokraták szövetkezhetnek a jelenleg kormányzó keresztény pártokkal. Ez akár még Angela Merkel bukását is elhozhatja.

A német választók a parlament összetételéről döntenek, de azt már kevésbé befolyásolhatják, hogy milyen kormány, illetve milyen koalíció alakul. Azt pedig egyáltalán nem tudják befolyásolni, hogy a koalíciós partnerek milyen szerződést kötnek egymással, illetve milyen politikában állapodnak meg.

A pillanatnyi helyzet azt valószínűsíti, hogy a jelenlegi kormány, azaz a keresztény pártok (CDU–CSU) és a liberális szabad demokraták koalíciója nem szerez többséget. Ugyanakkor az ellenzéki baloldal – a szociáldemokraták és a Zöldek – sem lesz elég erős a kormányalakításhoz. Az pedig valószínűtlen, hogy a harmadik ellenzéki párttal, az egykori keletnémet kommunista utódpártot is magában foglaló Baloldal pártjával szövetséget kötnének. Ebből fakadóan két variáció marad. Az egyik a CDU/CSU esetleges koalíciója az erősödő Zöldekkel, ami a valószínűtlenebb változat. A másik és egyben valószínűbb lehetőség a nagykoalíció a CDU/CSU és a szociáldemokraták részvételével.

„Kérdés, hogy – noha Angela Merkel a konzervatívok kancellárjelöltje – a választások, illetve a koalíciókötés eredményeként ki fogja vezetni a kormányt” – jelentette ki Georg Paul Hefty. Nem tartotta kizártnak ugyanis, hogy a koalíció megkötésének fejében a szociáldemokraták, erejüket próbálva, Merkel helyett más kormányfőt akarnak majd, ennek elutasítása esetén pedig erőteljes tartalmi követelésekkel állnak elő.

A neves újságíró – aki évtizedeken keresztül a tekintélyes konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung vezető szerkesztője volt – utalt arra, hogy az alkotmány értelmében a kancellár a politikai irány meghatározója. Merkel első kormányzása idején nagykoalíciós irányvonalat képviselt, a második kormányzati ciklusban viszont már egy „kiskoalíciós” irányt követett.

Hefty utalt arra, hogy Angela Merkelnek ma a CDU-ban nincs alternatívája. Azaz a nagyobbik keresztény párt Merkel helyett más kancellárt aligha tudna kiállítani, ezért minden bizonnyal arra kényszerül majd, hogy a koalíciós szerződés főbb pontjaiban engedjen majd a szociáldemokratáknak. Jóval nagyobb engedményekről lehet szó, mint azt a választók el tudnák képzelni. „Itt egyfajta üzletről van szó” – jelentette ki.

Georg Paul Hefty szerint Merkel kimagasló népszerűségének az oka egészen egyszerűen az, hogy „jó kancellár”. Mégpedig azért, mert mögötte áll Németország súlya, amit egy kis ország kormányfője aligha mondhatna el. Másrészt azért, mert teljes mértékben kézben tartja saját pártját. Harmadrészt pedig azért, mert közvetve mindig bizonyítani tudta, hogy nincs igazi ellenjelöltje.

Hefty szerint Peer Steinbrück ezzel szemben „rossz kancellár lenne”. A szociáldemokrata kancellárjelölt gyakran változtatja a véleményét, de meggyőzően „adja elő”. „Nézetem szerint az SPD nem is azért jelölte őt, hogy megnyerje a választást, hanem, hogy mérsékelje a konzervatívok és a szociáldemokraták támogatottsága közötti különbséget” – mondta.