Még a hőség sem zavarta Obamáékat

A hadászati atomfegyverek további csökkentését javasolta az amerikai elnök szerdán Berlinben a Brandenburgi kapunál elmondott beszédében.

Az amerikai elnök Joachim Gauck államfőt átölelte, Angela Merkel kancellárt arcon csókolta, és 25 óra 40 perces látogatása alatt a rendkívüli biztonsági intézkedések és a 35 Celsius-fok körüli hőség ellenére barátságos, oldott volt a hangulat, ahol csak megjelent a fővárosban.

Az elnök kedd este érkezett Berlinbe családjával. Munkalátogatásának hivatalos programja szerda reggel kezdődött az államfői hivatalban, ahol katonai tiszteletadással fogadták. A Joachim Gauckkal folytatott megbeszélés után Angela Merkel kancellárral tárgyalt, majd közös sajtótájékoztatót tartottak. Ezután négyszemközt folytatták a beszélgetést ebéd keretében. A látogatás fő programja Obama beszéde volt a Brandenburgi kapunál, zárása pedig egy díszvacsora a charlottenburgi kastélyban. Az USA elnöke ezen a programon is a német–amerikai barátságot éltette, pohárköszöntőjében az Amerikába kivándorolt németek teljesítményét méltatta, megjegyezve hogy lányai különösen hálásak Levi Straussnak, a farmernadrág feltalálójának.

A német kormányfővel folytatott megbeszélés után tartott közös sajtótájékoztatón mindkét politikus kiemelte a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény jelentőségét. Obama hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió között kötendő megállapodásból az egész világ profitál. Merkel kiemelte, hogy a szabadkereskedelmi övezet létrehozása a közös értékek melletti elköteleződés megerősítését is jelenti.

Barack Obama a tájékoztatón elmondta: tudja, hogy a németek aggódnak a transzatlanti kapcsolatok alakulása miatt, mert úgy érzik, hogy Washington egyre inkább az ázsiai, csendes-óceáni térség felé fordul. A transzatlanti szövetség azonban továbbra is „az amerikai szabadság alapköve”, és a kihívások ugyan változnak, de a kapcsolat ereje és a közös értékek állandóak – mondta az elnök.

Barack Obama a német–amerikai viszonyról szólva kiemelte: a két ország közötti kapcsolat erősségét jelzi egyebek között, hogy Németország az Egyesült Államok első számú kereskedelmi partnere az Európai Unióban, és az is, hogy Németországban állomásozik az USA-n kívül a legtöbb amerikai katona.

Hozzátette: tévesek azok a németországi sajtóbeszámolók, amelyek szerint az Egyesült Államok németországi támaszpontokról indítja és irányítja a pilóta nélküli repülőgépekkel végrehajtott terrorelhárító akcióit. Az amerikai katonai jelenléttel összefüggésben Merkel csupán annyit mondott, magától értetődő és közös értékeken alapuló megoldás, hogy a NATO-partner Egyesült Államok támaszpontokat tart fenn Németországban.

Obama védelmébe vette az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség vitatott adatgyűjtő programjait, míg a német kancellár finoman bírálta az NSA titkos információgyűjtési gyakorlatát, és a szabadságjogok tiszteletére intett.

Az amerikai elnök azt mondta, az NSA törvényes módon, szigorú bírósági felügyelet mellett használja az internetes és telefonos kommunikációt megfigyelő programokat, amelyek révén legkevesebb ötven „fenyegető veszélyt” sikerült elhárítani, és nemcsak az Egyesült Államokban, hanem egyebek között Németországban is. A német kancellár úgy vélekedett, az internet „mindannyiunk számára új terep”, amelyen meg kell tanulni mozogni, és meg kell találni az egyensúlyt a biztonság és a szabadság között.

Barack Obama az egykori hidegháborús megosztottságot és a Németország újraegyesítését egyaránt jelképező Brandenburgi kapunál elmondott beszédében hangsúlyozta: a szabadság és a demokrácia győzelmét jelenti, hogy amerikai elnökként a városkapu keleti oldalánál szónokolhat, amely a berlini fal idején megközelíthetetlen terület volt. „A szabad világ győzött, de a küzdelem még nem ért véget. Nukleáris világégéstől már nem kell tartani, de nem vagyunk biztonságban, amíg atomfegyverek vannak” – mondta, tárgyalásokat ajánlva Oroszországnak arról, hogy akár minden harmadik nukleáris robbanótöltetet leszereljenek.

Obama beszédében leggyakrabban a béke és az igazságosság fogalmát használta, a fő gondolat pedig az volt, hogy a transzatlanti kapcsolatokat globális perspektívába kell helyezni, és a szabadság, a béke, a biztonság, az igazságosság és a gazdasági fellendülés szolgálatába kell állítani. „Nemcsak amerikai vagy német polgárok vagyunk, hanem világpolgárok” – mondta.

„Ha tiszteljük a templomokban, zsinagógákban, mecsetekben ápolt hitet, akkor mi is nagyobb biztonságban leszünk, a bevándorlók befogadásával, tehetségük kibontakoztatásának támogatásával pedig mi is megújulunk – fogalmazott. – Amikor kiállunk meleg és leszbikus testvéreinkért, akkor a saját szabadságunkat is védjük.” Hangsúlyozta: „még keményebben és együtt kell dolgozni, hogy ledőljenek a falak a szívekben, amelyek elválasztanak minket azoktól, akik másként néznek ki, máshogy gondolkodnak vagy más a vallásuk”.

A berlini fal már a történelem része, „de nekünk is történelmet kell csinálnunk” – hangsúlyozta ki Obama a mintegy 30 perces beszédében, amelyet nagyjából négyezer meghívott vendég előtt mondott el. „Berlin szellemisége” arra kötelezi a transzatlanti közösség jelenkori nemzedékét, hogy „ne csak saját magunk, hanem az egész emberiség javára törekedjünk a békére és az igazságosságra” – jelentette ki.