A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter vasárnap Pécsett a helyi önkormányzat és a magyarországi horvátok által Horvátország hétfői uniós csatlakozása alkalmából szervezett ünnepségen hangsúlyozta: július 1-jétől újabb fejezet kezdődik a két nemzet nagy közös munkájában, amelyben az összefogás a térség súlyának növekedését eredményezheti az európai nemzetállamok demokratikus közösségén belül.
Navracsics Tibor, aki a város főterén, a Széchenyi téren összegyűlt több száz ember előtt magyarul és horvátul elmondott beszédében utalást tett horvát felmenőire is, rámutatott, hogy kevés nemzet története fonódik úgy egybe Európában, mint a magyaroké és a horvátoké. „Térségünkben két nemzet rendelkezik az államiság legrégibb hagyományaival, magyarok és horvátok több mint nyolc évszázadot egy államközösségben éltek meg, s ez az együttlét többnyire mindkét nép javára szolgált” – fogalmazott.
A politikus megjegyezte: a mostani generációk is szeretnének hozzájárulni a magyarok és a horvátok múltjának, kultúrájának, hagyományainak kölcsönös, jobb megismeréséhez, annak érdekében, hogy közelebb kerüljenek, mert az elmúlt másfél évszázadban, különösen az 1918–1991 közötti időszakban eltávolodtak egymástól.
A miniszterelnök-helyettes a neves szlavistát, Hadrovics Lászlót idézve azt mondta, a Drávára 1918 után mintha vasfüggöny ereszkedett volna, és szellemi értelemben is elválasztotta az új politikai határokkal elkülönített két népet. „E határ jelképes lebontása már 1991 után megkezdődött, egyre többen tevékenykedtek a tudomány, a szépirodalom, a színház, a képző- és a zeneművészet terén, hogy a vasfüggöny eltűnjön” – tette hozzá Navracsics Tibor.
A politikus méltatta Pécsnek, az itt élő és dolgozó művészeknek, tudósoknak, közéleti és gazdasági szereplőknek e kulturális határbontásban vállalt szerepét és érdemeit. Navracsics Tibor emlékeztetett arra is, hogy Jugoszlávia fennállása idején a magyar–horvát kapcsolatok minden tekintetben meggyengültek, a hivatalos jugoszláv ideológia hamis képet festett a két nemzet együttélésének évszázadairól, a tankönyvekben az ellentétekre helyezték a hangsúlyt, és hallgattak a két nemzetnek a katolikus-keresztény kulturális örökségben gyökerező kötelékéről.
„A kommunista diktatúrák összeomlása után Horvátország is kiszabadult Jugoszláviából, igaz, véres háború árán. A küzdelemben Magyarország komoly segítséget adott a horvátoknak, amely a magyar–horvát barátság újraéledéséhez, gazdasági, politikai, kulturális kapcsolatok megerősödéséhez vezetett” – mutatott rá.
A miniszterelnök-helyettes úgy vélte: ennek a jó viszonynak a kiépítésében és megtartásában jelentős szerep jutott a magyarországi horvátoknak és a horvátországi magyarok közösségeinek, amelyek felélesztették és intenzívvé tették kapcsolataikat anyaországukkal, és rendkívül hasznos közvetítő szerepet töltenek be a két ország kapcsolatában.
Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere arról szólt, hogy a horvátok és a magyarok a barátinál több, testvéri kapcsolatban állnak egymással. A politikus a magyarok és a horvátok közös hőse, Zrínyi Miklós költő és hadvezér jelmondatára utalva jó szerencsét kívánt Horvátországnak az Európai Unióban, egyben ígéretet tett arra, hogy Magyarország és Pécs városa a jövőben is baráti jobbot nyújt és együttműködést kínál déli szomszédjának.
Gordan Grlic Radman, Horvátország budapesti nagykövete azt hangsúlyozta, hogy a csatlakozás új korszakot nyit Horvátország életében. Köszönetét fejezte ki Magyarországnak az integrációban nyújtott támogatásért, és utalt arra: a két ország hétfőtől az európai uniós értékek védelmében is együtt dolgozhat.
A horvát uniós csatlakozás alkalmából szervezett pécsi programok keretében a nap folyamán kétnyelvű szentmisét celebráltak, horvát és magyar kultúrcsoportok, komoly- és könnyűzenei együttesek léptek fel, este pedig Horvátország egyik legismertebb könnyűzenei csapata, a Srebrna Krila szórakoztatta a közönséget. A programot biciklis találkozó is színesítette: Pécsről és Eszékről egyszerre indult el száz-száz kerekes, hogy köszöntse az EU 28. tagállamát.
Ünnepség kezdődött Eszéken is, ahol este Navracsics Tibor szintén beszédet mond, Drávaszabolcson pedig közös horvát–magyar határnyitást tartanak.
Egyértelműen beteljesült Horvátország euroatlanti integrációja a július 1-jei uniós csatlakozással, de ez egyáltalán nem oldja meg egy csapásra déli szomszédunk gazdasági és társadalmi problémáit – minderről Sokcsevits Dénes történész, egyetemi docens beszélt az MNO-nak. Szólt arról is, hogy közvélemény uniópárti része gazdasági előnyöket, életszínvonal-növekedést vár, míg a kissé szkeptikusabbak inkább azért tették, hogy ily módon Horvátország megszabaduljon az időnként nyugati fővárosokban az elmúlt két évtizedekben fel-felröppentett Jugoszlávia-újjáalakítási kísérletektől.
Csaknem 30 állam- és kormányfő, köztük Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz vasárnap éjszaka Zágrábban a Horvátország európai uniós csatlakozását köszöntő rendezvényen, a horvát–szlovén határon Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a vámhatár megszűnése kapcsán mond beszédet.
Vasárnap éjféltől, Horvátország európai unós csatlakozásától kezdődően átalakul és gyorsabbá válik a két letenyei határátkelőn a ki- és beléptetés rendje, a magyar rendőrök egy része horvát területen fog dolgozni – közölte a nagykanizsai rendőrkapitány vasárnap délelőtt. Molnár József a letenyei közúti határátkelőn tartott sajtótájékoztatón azt mondta: a leginkább érezhető változás az, hogy a vámvizsgálat megszűnése és a rendőrök közös ellenőrzése bevezetésével már nem négyszer, csupán egy alkalommal kell átadniuk az irataikat az utazóknak. Az évente mintegy 2,5 millió utast átléptető két letenyei átkelő közül a közúti esetében a horvát oldalra, Muracsányba (Gorican) költöznek át a magyar rendőrök, az autópálya-átkelőn viszont továbbra is magyar területen folyik majd az átléptetés.
A nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásának segítésére szólított fel Kövér László szombaton Zágrábban. Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy még sok feladat vár Horvátországra.
Megszűnik a horvát határon a vámvizsgálat, gyorsabb lesz a személyi okmányok ellenőrzése, olcsóbbá válik a telefonálás és az internetezés, de változatlanok maradnak a bírságok, ha valaki például a közlekedésben szabálysértést követ el.
Az Európai Uniónak érdeke lett volna hamarabb felvenni tagországai közé mind Magyarországot, mind Horvátországot, mert akkor a globális gazdasági válság kialakulásakor sokkal erősebb lett volna pénzügyileg is – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a horvát közszolgálati tévének (HTV) adott, június 27-én este sugárzott interjújában.
