A vezető baloldali brit napilap netes kiadásának írása szerint ez az értesülés is attól az egykori CIA-alkalmazottól származik, aki az utóbbi hetekben információkat szivárogtatott ki a The Guardiannek és a The Washington Postnak az amerikai és a brit kormány titkos adatgyűjtési tevékenységéről.
A 29 éves Edward Snowden – aki időközben Hongkongba menekült – hatalmas mennyiségű dokumentumot adott át a két lapnak az NSA és a GCHQ egymáshoz kapcsolódó, kiterjedt adatgyűjtési programjáról.
A The Guardian által pénteken megszellőztetett újabb bizalmas iratok tanúsága szerint a brit szolgálat hatalmas mennyiségű adatot figyel és rögzít a globális száloptikás kábelrendszerre rácsatlakozva egy új technológia segítségével. A rögzített adatokat a GCHQ harminc napig tárolja, hogy szakértői szortírozhassák és elemezhessék a befutott információkat. Ez a művelet a brit lapnak átadott értesülések szerint mintegy másfél éve folyik. A GCHQ 300, az NSA 250 szakértőt állított rá az adatok értékelésére.
A lap szerint az így rögzített adatok között telefonhívások, levelek, a Facebookra írt bejegyzések szerepelnek, sőt az is, hogy az egyes internethasználók az elmúlt időszakban milyen honlapokat töltöttek le.
Snowden a The Guardiannek nyilatkozva kijelentette: a GCHQ és az NSA tevékenysége „az emberiség történetének legnagyobb megfigyelési művelete. [ ] Ez nemcsak amerikai probléma, Nagy-Britannia is hatalmas mértékben benne van, [ ] a GCHQ még rosszabb is, mint az amerikaiak” – idézte Snowdent pénteken a brit lap.
A The Guardian ugyanakkor megszólaltatott egy névtelenül nyilatkozó, „a hírszerzés világában jártas” forrást is, aki elmondta, hogy az adatgyűjtés megfelelő biztosítékok alkalmazásával, törvényes módon zajlik, és az így nyert információk segítségével jelentős áttörést sikerült elérni a súlyos bűncselekmények felderítésében és megelőzésében.
A The Guardiannek átadott újabb dokumentumok tanúsága szerint a GCHQ tavaly már naponta 600 millió „telefonos esemény” kezelésére volt képes az alkalmazott technológiával, 200-nál több száloptikás kábel forgalmát figyelte, és ezek közül egyszerre legalább 46-nak az adatforgalmát tudta feldolgozni.
A Google az amerikai alkotmány szólásszabadságot szavatoló első kiegészítésére hivatkozva arra kérte az Egyesült Államok külföldi hírszerzését felügyelő bíróságot (FISC), engedélyezze számára annak külön közlését, hogy a szövetségi szervek hány alkalommal kérték tőle a felhasználói adatok felfedését a Nemzetbiztonsági Ügynökség által folytatott internet-megfigyelési program keretében.
Barack Obama védelmébe vette az NSA kémprogramjait a PBS amerikai tévécsatornának adott, helyi idő szerint hétfőn sugárzott interjúban.
