A mintegy ötmillió megszámolt szavazatnak Rohani több mint a felét, 52,3 százalékát szerezte meg. A második helyen, 17,33 százalékkal a konzervatív Mohammed Bakir Kalibáf, Teherán főpolgármestere, a harmadikon Szaid Dzsalíli nukleáris főtárgyaló állt 13,03 százalékkal. Mohszen Rezai, a rezsim elithadseregének számító Forradalmi Gárda volt parancsnoka 10,29 százalékot kapott, a másik két jelölt – Ali Akbar Velajati volt külügyminiszter és Mohammed Garazi volt olajipari miniszter jóval kevesebb – 5,86, illetve 1,26 százaléknyi – voksot mondhatott magáénak.
A pontos részvételi arányt hivatalosan továbbra sem közölték, a televízió jelentése szerint mindazonáltal megközelítette a 80 százalékot. Ha a végső összesítéskor egyik jelölt sem ért el 50 százalékot, második választási fordulóban döntenek az új elnök személyéről.
Haszan Rohani nukleáris főtárgyaló volt a reformer Mohammed Hatami elnök idejében (1997–2005). Már a választás előtt értésre adta, hogy győzelme esetén rugalmasabb álláspontot kíván kínálni Irán részéről a nagyhatalmakkal folytatott tárgyalásokon, hogy elérje a súlyos gazdasági válsághoz vezető nemzetközi szankciók enyhítését.
A konzervatív jelöltek elutasítják ezt az álláspontot, és – az állam legfőbb vallási és politikai vezetőjének, Szajed Ali Hamenei ajatollahnak az iránymutatását követve – semmilyen engedményre nem hajlandók a nemzetközi tárgyalásokon.
A választás lebonyolításával megbízott testület közölte, hogy a pénteki voksolás során szabálytalanságot nem jelentettek. Rohani már az urnák bezárása után köszönetet mondott támogatóinak, amiért tömegesen megjelentek a választáson.
