Ole Peter Ottersen, az oslói politológiai kar dékánja megerősítette, hogy a 77 ember lemészárlásáért elítélt norvég férfi felvette a kapcsolatot az egyetemmel, de hogy valóban folytathat-e tanulmányokat az intézményben, egyelőre bizonytalan. Az egyetemi vezető elmondta, Norvégiában megvan rá az elvi lehetőség, hogy egy elítélt tanulhasson, de a keretfeltételeket a börtönigazgatók határozzák meg. Ottersen hozzátette, a raboknak természetesen tilos a bejárás az egyetem épületébe, mert az biztonsági aggályokkal járna.
Breivik ugyanakkor nem fejezte be a középiskolát, ami meggátolja abban, hogy bármilyen felsőoktatási intézményben tanulmányokat kezdjen. Arra viszont van lehetősége, hogy távoktatásban egyes tárgyakat elvégezzen.
A hír hallatán több egyetemi oktató is világossá tette: a tömeggyilkossal való személyes érintkezés minden formáját elutasítják.
A szélsőségesen jobboldali, mindenekelőtt iszlámellenes nézeteket valló Breiviket 21 évi börtönbüntetésre ítélték, miután az oslói kormányszékház közelében 2011-ben autóba rejtett pokolgépet robbantott, majd Utoya szigetén gépfegyverrel mészárolt le táborozó fiatalokat.
Július 22-én a norvég főváros kormányzati negyedében Jens Stoltenberg miniszterelnök egy koszorút helyezett el az előtt az épület előtt, ahol két éve a merénylő felrobbantott egy pokolgépet. Rövid beszédében a norvég kormányfő hangsúlyozta, hogy az országnak „hűnek kell maradnia azokhoz az értékekhez, amelyek ellen 2011. július 22-én támadást intéztek: az emberiesség, a sokszínűség, a szolidaritás és a nyitott társadalom eszméjéhez”.
