Miközben már úton vannak Washingtonba a tárgyaló felek, Barack Obama hétfőn kijelentette: reméli, hogy jóhiszeműen, eltökélten és célratörően közelítenek a tárgyalásokhoz. Dicsérte John Kerry külügyminisztert, mert sikerült összehoznia a tárgyalópartnereket. Az amerikai elnök azt is mondta, hogy mély vágyakozást tapasztalt a békére a palesztinok és az izraeliek körében, amikor márciusban a Közel-Keleten járt.
Kerry ésszerű kompromisszumokra buzdította a feleket a „kemény, bonyolult, érzelmekkel áthatott és szimbolikus jelentőségű kérdésekben”. „Tudom, hogy a tárgyalások kemények lesznek, de azt is tudom, hogy ha meg sem próbáljuk, a következmények még rosszabbak lesznek” – mondta.
Az izraeli részről a tárgyalások vezetésével megbízott Cipi Livni igazságügyi miniszter azt jósolta, hogy a megbeszélések nagyon nehezek és problematikusak lesznek, Izrael „reménnyel kezd hozzájuk”. „A békéért tett erőfeszítések érdekében állnak Izraelnek, a palesztinoknak, az arab világnak és a nemzetközi közösségnek” – mondta a miniszter asszony.
Száeb Erekat palesztin főtárgyaló egy nyilatkozatban felszólította Izraelt, hogy „ragadja meg az amerikai külügyminiszter által teremtett lehetőséget, amely alkalmat ad arra, hogy véget vessenek a több évtizedes megszállásnak és száműzésnek, s megkezdődjön az igazság, a szabadság és a béke új korszaka Izraelben, Palesztinában és a térség többi részében”.
Az izraeli és a palesztin küldöttség hétfőn utazott Washingtonba, hogy ott – három év szünet után – megkezdjék a közel-keleti béketárgyalások előkészítését. John Kerry amerikai külügyminiszter közben, hétfő délután Martin Indyket, az Egyesült Államok korábbi izraeli nagykövetét nevezte ki közel-keleti különmegbízottjának, és egyben megbízta a béketárgyalások felügyeletével.
A megbeszélések felújítása részben annak köszönhető, hogy az izraeli kabinet vasárnap jóváhagyta 104 palesztin fogoly feltételekhez kötött szabadon bocsátását. Szintén vasárnap az izraeli kormány jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely előírja, hogy népszavazást kell tartani a palesztinokkal megkötött bármiféle békeszerződésről.
A delegációk hétfőn este munkavacsorán kezdik meg a megbeszéléseket, ahol John Kerry lesz a házigazda. A párbeszéd célja, hogy megalapozzák az idei évre tervezett tényleges béketárgyalásokat. Az amerikai külügyminisztérium közölte, hogy megpróbálják kialakítani a békekonferencia ütemtervét, amely 6-9 hónapig is eltarthat.
Izraelt Cipi Livni főtárgyaló és Jichak Molcho, Benjámin Netanjahu miniszterelnök tanácsadója képviseli. A palesztin delegáció összetétele: Száeb Erekat főtárgyaló és Mohamed Stajeh, Mahmúd Abbász elnök tanácsadója. Livni elutazása előtt közölte, hogy „körültekintéssel, ugyanakkor reménykedve” indul a tárgyalásokra.
Hanan Asravi palesztin szóvivő elmondta, hogy a megbeszéléseket nehezebb körülmények között rendezik meg, mint korábban. Ennek kapcsán felidézte a politikai törésvonalat, amely a radikális iszlamista Hamász és a mérsékelt, a nyugati erők által támogatott Abbász között támadt, és azt, hogy a két fél párhuzamos kormányzatot tart fenn Ciszjordániában, illetve a Gázai övezetben. Emellett rámutatott arra is, hogy az izraeli miniszterelnök az elődeinél keményvonalasabb álláspontot képvisel.
A Hamász eleve elutasította a tárgyalásokat, és Számi Abu Zuhri szóvivő hétfőn azt is visszautasította, hogy Abbász a palesztinokat képviselné a megbeszéléseken.
Egyelőre nem tudni, hogy az amerikai külügyminiszter milyen ígéreteket tett a két szembenálló fél tárgyalóasztalhoz ültetéséért. Abbász eddig amiatt vonakodott a megbeszélésektől, mivel attól tartott, hogy a keményvonalas izraeli vezetés elutasítja a palesztinok által kért területi követeléseket, pedig azok szerintük csak a minimumot jelentik. A palesztin elnök korábban többször is úgy nyilatkozott, hogy akkor hajlandó a párbeszédre Izraellel, ha az leállítja a telepek építését, s elismeri az 1967-es háború előtti határokat tárgyalási alapként. Izrael nyilvánosan nem tett ilyen engedményeket.
