Kirobban a polgárháború Egyiptomban?

Mindaddig elzárkózik a külvilágtól Egyiptom vezető muzulmán tekintélye, amíg a vérontást be nem szüntetik.

Ahmed at-Tajjib a polgárháború esetleges kirobbanásával kapcsolatos kijelentése és a világtól való elzárkózásának hátterében az áll, hogy a katonaság eddig tisztázatlan körülmények között reggel belelőtt a megbuktatott elnök mellett kiálló tömegbe Kairóban, és – a mentőszolgálat vezetőjének legfrissebb tájékoztatása szerint – 51 embert megölt, közel 500-at megsebesített. Az Azhar Egyetem sejkje a televízióban olvasta fel a nemzethez intézett nyilatkozatát, amely szerint „mindenkinek vállalnia kell a feladatát a vérontás beszüntetése érdekében, ahelyett hogy polgárháborúba rángatná bele az országot”.

Ismert, a vezető orosz napilapok szerint Egyiptomban nincs vértelen kiút a válságból, és a szíriaihoz hasonló polgárháború fenyeget. A Kommerszant azt írta, a Mohamed Murszi elnök megbuktatásához vezető forradalom nem hozott békés hatalomváltást. Az orosz újságéhoz hasonló véleményen van a Libération című balliberális francia napilap cikkének szerzője is: „Minden egyes nappal egyre erősebb a félelem, hogy az egyiptomi hadsereg már nem tudja kézben tartani a helyzetet. Ezt mutatja a miniszterelnök személye körüli vita, a Sínai-félsziget északi részén kirobbant erőszakhullám, valamint Murszi híveinek megújult lendülete a megrázkódtatás és az elbátortalanodás két napja után.”

Nem áll fenn polgárháború veszélye Egyiptomban, a kulcskérdés jelenleg az, hogy a kormányra kerülő erőknek mennyire sikerül majd együttműködniük a Muzulmán Testvériséggel – mondta Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem társadalomtudományi karának dékánja hétfőn az MTI-nek. A szakértő kifejtette: bár nem fenyeget polgárháború az észak-afrikai országban, az elképzelhető, hogy további, akár halálos áldozatokkal járó tüntetések lesznek. A fő kérdés, hogy milyen együttműködési lehetőségeket alakíthat ki az új államvezetéssel a legutóbbi választásokon győztes Muzulmán Testvériség – vélekedett. Úgy látja, „nagyon szerencsétlen megoldás lenne”, ha a politikai átmenet „teljes mértékben nélkülözné az iszlamistákat”.

Jelenleg nincs napirenden az Egyiptomnak folyósított segélyek felfüggesztése, de az Európai Unió minden ország, így Egyiptom esetében is folyamatosan felülvizsgálja a támogatásokat – erősítette meg hétfőn Michael Mann, az unió külügyi főképviselőjének szóvivője. Rámutatott, hogy az Egyiptomnak folyósított támogatás zöme nem az állami kasszába folyik be, az Európai Unió javarészt a civil társadalmat, a demokráciaépítést támogatja, és ez a jelenlegi tervek szerint változatlanul folytatódik.

Költségvetési támogatást Kairó idén még egyáltalán nem kapott, mert nem tudott megfelelő eredményeket felmutatni – emlékeztetett a szóvivő. Kifejtette, hogy az uniós szomszédságpolitika keretében nyújtott pénzügyi segítség a „valamit valamiért”, vagyis „több demokráciáért több pénz” elve alapján működik: minél jelentősebb demokratikus fejlődést tud felmutatni egy ország, annál nagyobb hányadhoz juthat hozzá a számára elkülönített összegből.

Az Egyiptomnak folyósított támogatás megváltoztatása jelenleg nem szerepel a közvetlen, rövid távú tervek között, de a helyszíni fejlemények tükrében bármikor van rá lehetőség – mutatott rá Michael Mann. Sajnálatosnak nevezte, s egyúttal elítélte, hogy a hétvégén a hadsereg Mohamed Murszi több hívével végzett, bár – mint mondta – a pontos körülmények egyelőre nem világosak.

Százezrek gyűltek össze Kairóban és Alexandriában Mohamed Murszi hívei és ellenfelei közül vasárnap estére, két nappal az után, hogy erőszakba torkollottak az országban zajló tiltakozó megmozdulások. A hétfő sem indult nyugodtan: egy csoport megrohamozta a Köztársasági Gárda épületét.

A Sínai-félszigeten fegyveresek vasárnap is megtámadtak ellenőrző pontokat az izraeli határ és a Gázai övezet közelében, de akcióiknak nem volt áldozata. A félszigeten hajnalban felrobbantottak egy gázvezetéket. A merényletek mögött feltehetőleg radikális iszlamisták állnak, akik pénteken öt rendőrt lőttek agyon a térségben. Ismert, egy kopt keresztény papot is megöltek a Mohamed Murszit támogató iszlamista fegyveresek a Sínai-félszigeten – a vallási vezető előzőleg áldásnak nevezte, hogy az  államfőt eltávolították az ország éléről.