Kiszivárgott: a német szolgálatok az NSA „szorgalmas partnerei” voltak

A német biztonsági szolgálatok szorosan együttműködnek az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséggel.

Edward Snowdennek mindeddig nemigen sikerült érdemi politikai vitát indítani a hírszerzési eljárásról, ami egyébként a fiatal informatikus eredeti szándéka lett volna. Ehelyett egészen más politikai jelenség előtt nyitott utat: olyan mértékű Amerika-ellenességet gerjesztett a világban, amelyre a 10 évvel ezelőtt megindított iraki háború óta nem volt példa – írta korábban a Financial Times.

A személyes kapcsolat is intenzív, az idén májusban például alig néhány héttel a Snowden-féle botrány kirobbanása előtt felkereste az NSA központját a német belügyminiszter, a BfV elnöke és a BND 12 munkatársa. Ugyancsak májusban az NSA igazgatója Berlinbe látogatott, és tárgyalt a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő kancellári hivatalban is.

Az utóbbi évek fejleményeiről Michael Hayden, az NSA korábbi igazgatója a ZDF német közszolgálati televíziónak elmondta: az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után jelentősen kiterjesztette a hírszerzési együttműködést az európai szövetségesekkel. „Nagyon nyíltak voltunk a barátainkkal” – mondta Hayden, aki 1999-től 2005-ig vezette az NSA-t. A szakember úgy vélte, nehezen érthető a digitális kommunikáció megfigyelése körüli németországi vita, hiszen „minden állam kémkedik, és minden modern állam végez elektronikus hírszerzési tevékenységet”.

Hayden szavai alapján a német állambiztonsági szolgálatok a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek 1998–2005 közötti koalíciós kormányzása alatt is együttműködhettek az NSA-val, és ez a munka folytatódhatott a konzervatív CDU/CSU és az SPD nagykoalíciója – 2005–2009 – idején, majd a konzervatívok és a liberális FDP 2009-ben kezdődött közös kormányzása alatt, vagyis a Baloldalt kivéve valamennyi parlamenti párt volt kormányon akkor, amikor szorossá vált a kapcsolat az NSA és a német szervek között.

Németországban a náci Gestapo és a Stasi emléke miatt rendkívül érzékeny téma a személyes adatok kezelése, így az NSA-botrány fontos üggyé vált a belpolitikában. A szeptemberi országos parlamenti választásra készülő pártok támogatottságán egyelőre nem változtatott az ügy, a felmérések szerint a CDU/CSU a szavazatok nagyjából 40 százalékára számíthat, míg a legnagyobb ellenzéki erő, az SPD 25 százalék körül áll.