A Der Spiegel című hírmagazin azt írta, hogy az NSA egykori külsős munkatársa, Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumok alapján „aligha tartható” a német kormányzati álláspont, miszerint a kormány és a titkosszolgálatok nem tudták pontosan, mivel foglalkozik az NSA, és csak a sajtóból értesültek a titkos adatgyűjtő programokról.
A Snowden-féle anyagok szerint a német szolgálatok az NSA „kulcsfontosságú partnerei”. Az amerikai szerv a német külföldi hírszerző szolgálattal (BND), az alkotmányvédelmi hivatallal (BfV) – vagyis a belső elhárítással – és a belügyminisztérium egy háttérintézményével, az információs technológia biztonsági vetületeivel foglalkozó szövetségi hivatallal (BSI) dolgozik együtt.
A Der Spiegel által tanulmányozott anyagok szerint az NSA a BfV rendelkezésére bocsátotta az egyik legfejlettebb kémprogramját, az XKeyscore-t, amely a digitális kommunikáció szinte totális megfigyelésére alkalmas. A hetilap korábban arról számolt be, hogy Németország az NSA megfigyelési programjainak kiemelt célpontja, és az amerikai szakemberek havonta félmilliárd üzenetet, beszélgetést, videót, fotót – a németországi eredetű digitális kommunikáció egészét – megfigyelik és elemzik. Ennek a munkának az XKeyscore az egyik „szerszáma”, 2012 decemberében például a félmilliárdból 180 millió adatcsomagot ezzel a szoftverrel vizsgáltak – írta a német lap.
A BND Afganisztánban az NSA „legszorgalmasabb partnere” – idézett a Der Spiegel a Snowden-aktából. Az anyagokból kiderül az is, hogy a BND a titkosszolgálati információcsere lehetőségeinek bővítése céljából megpróbálta rávenni a berlini kormányt az adatvédelmi szabályok lazítására, és 2012-ben „kockázatot is vállalt” azért, hogy kielégíthesse az amerikai partner információigényét.
Napokon belül újabb leleplező cikkek jelenhetnek meg Edward Snowdentől, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség egykori munkatársától származó információk alapján – mondta az a brit újságíró, aki júniusban a The Guardian című lapban elsőként közölte Snowden nemzetközi botrányt kiváltó kiszivárogtatásait.
Edward Snowdennek mindeddig nemigen sikerült érdemi politikai vitát indítani a hírszerzési eljárásról, ami egyébként a fiatal informatikus eredeti szándéka lett volna. Ehelyett egészen más politikai jelenség előtt nyitott utat: olyan mértékű Amerika-ellenességet gerjesztett a világban, amelyre a 10 évvel ezelőtt megindított iraki háború óta nem volt példa – írta korábban a Financial Times.
A személyes kapcsolat is intenzív, az idén májusban például alig néhány héttel a Snowden-féle botrány kirobbanása előtt felkereste az NSA központját a német belügyminiszter, a BfV elnöke és a BND 12 munkatársa. Ugyancsak májusban az NSA igazgatója Berlinbe látogatott, és tárgyalt a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő kancellári hivatalban is.
Az utóbbi évek fejleményeiről Michael Hayden, az NSA korábbi igazgatója a ZDF német közszolgálati televíziónak elmondta: az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után jelentősen kiterjesztette a hírszerzési együttműködést az európai szövetségesekkel. „Nagyon nyíltak voltunk a barátainkkal” – mondta Hayden, aki 1999-től 2005-ig vezette az NSA-t. A szakember úgy vélte, nehezen érthető a digitális kommunikáció megfigyelése körüli németországi vita, hiszen „minden állam kémkedik, és minden modern állam végez elektronikus hírszerzési tevékenységet”.
Hayden szavai alapján a német állambiztonsági szolgálatok a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek 1998–2005 közötti koalíciós kormányzása alatt is együttműködhettek az NSA-val, és ez a munka folytatódhatott a konzervatív CDU/CSU és az SPD nagykoalíciója – 2005–2009 – idején, majd a konzervatívok és a liberális FDP 2009-ben kezdődött közös kormányzása alatt, vagyis a Baloldalt kivéve valamennyi parlamenti párt volt kormányon akkor, amikor szorossá vált a kapcsolat az NSA és a német szervek között.
Németországban a náci Gestapo és a Stasi emléke miatt rendkívül érzékeny téma a személyes adatok kezelése, így az NSA-botrány fontos üggyé vált a belpolitikában. A szeptemberi országos parlamenti választásra készülő pártok támogatottságán egyelőre nem változtatott az ügy, a felmérések szerint a CDU/CSU a szavazatok nagyjából 40 százalékára számíthat, míg a legnagyobb ellenzéki erő, az SPD 25 százalék körül áll.
