Nem jogsértő a Magyar Gárda feloszlatása

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a Magyar Gárda Mozgalom megmozdulásai alkalmasak voltak a félelemkeltésre.

A törvényszék szerint a Magyar Gárda Mozgalom a Magyar Gárda Egyesület részeként működött, nem volt attól független, a mozgalom megmozdulásai alkalmasak voltak a félelemkeltésre, a megfélemlítő menetelések pedig egy „lényegében rasszista” jogrend megvalósítása érdekében tett első lépéseknek tekinthetők. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a Magyar Gárda Egyesület feloszlatásavolt az egyetlen hatékony módja annak, hogy a hatóságok megszüntessék a Magyar Gárda Mozgalom által másokra jelentett fenyegetést.

A Jobbik szerint felháborító, „a valósággal és a társadalom elsöprő többségének véleményével köszönő viszonyban sincs” a strasbourgi bíróság keddi ítélete, amely szerint a Magyar Gárda Egyesület bírósági feloszlatása nem sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett gyülekezési és egyesülési szabadságot.

2007. augusztus 3-án Vona Gábor, a Jobbik Magyarország Mozgalom elnöke bejelentette, hogy Magyar Gárda néven egyesületet alapított, amelynek elnöki tisztét ő tölti be. A bíróság által júniusban tíz alapítóval bejegyzett hagyományőrző és kulturális egyesület célja a „nemzeti önvédelem kereteinek” megteremtése, feladata a „polgárvédelem, a nemzeti hagyományok ápolása, hadisírgondozás”, valamint „a magyar fiatalság lelki, szellemi, fizikai felkészítése egy olyan eshetőségre, amikor rendkívüli helyzetben szükség van az emberek mozgósítására”.

A Magyar Gárda 56 tagja 2007. augusztus 25-én a budai Várban, a köztársasági elnöki palota melletti Szent György téren tette le esküjét. A rendezvénnyel egy időben több civil szervezet is ellentüntetést tartott, a szervezet létrejötte ellen parlamenti pártok, civil és kisebbségi szervezetek, hazai és külföldi politikusok tiltakoztak, és az ügy a nemzetközi sajtóban is élénk visszhangot keltett.

2007. december 9-én a Magyar Gárda 260 és a nyírségi szerveződésű Nemzeti Őrsereg 50 tagja országos tiltakozást kiváltó felvonulást rendezett a Pest megyei Tatárszentgyörgyön „a vidék közbiztonsága” érdekében, majd a következő napokban több hasonló demonstrációt is tartottak. December 17-én a Fővárosi Főügyészség kérte a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület feloszlatását, mert álláspontjuk szerint az egyesületi törvénybe ütközően gyakorolja tevékenységét.

A Fővárosi Bíróságon 2008. március 12-én kezdődött meg a Magyar Gárda feloszlatására a Fővárosi Főügyészség által indított polgári per. A Fővárosi Ítélőtábla 2009. július 2-án jogerős ítéletével feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet. Az indoklás szerint a Magyar Gárda Mozgalom a Magyar Gárda Egyesület szerves része, így a döntés az egyesület felszámolásával a mozgalomra is kiterjedt, annak szervezeti kereteit szüntette meg. Vona Gábor, az egyesület elnöke az ítélethirdetés után kijelentette: „az egyesület megszűnt ugyan, de a gárda tagjai folytatják tevékenységüket”.

2009. július 4-én a budapesti Erzsébet téren előre be nem jelentett demonstráción tiltakoztak a gárda feloszlatása ellen. A megmozdulást, amelyen 200 gárdatag sorakozott fel egyenruhában, a rendőrség feloszlatta, és 216 embert – köztük Vona Gábort, a Jobbik elnökét és Kiss Róbertet, a feloszlatott Magyar Gárda országos főkapitányát – előállítottak. (A bíróság 2010 őszén jogellenesnek minősítette az oszlatást.)

A Jobbik Magyarországért Mozgalom 2009. július 11-i, a budapesti Szabadság téren tartott nagygyűlésén a mintegy két és fél ezer résztvevő közfelkiáltással újjáalakította a bíróság által betiltott mozgalmat. 2009. augusztus 22-én Szentendrén, egy magánterületen a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda egyenruháját viselő mintegy félezer ember, az Új Magyar Gárda Mozgalom tagjai tettek esküt alakzatban. A rendőrség behatolt a területre és igazoltatta a gárdatagokat, a rendezvényt szervező Vona Gábor, a Jobbik elnöke ellen egyesülési joggal visszaélés vétsége miatt indítottak eljárást.

2009. december 15-én a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta a Fővárosi Ítélőtábla 2009. júliusi jogerős határozatát, és feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet és Mozgalmat is. Vona Gábor a határozathozatalt követően úgy fogalmazott: „tudomásul vesszük, de nem tudjuk elfogadni az ítéletet”.

2010. június 24-én Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője és Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője – Vona Gábor, a Jobbik elnöke nevében eljárva – Strasbourgban személyesen fordult beadvánnyal az Emberi Jogok Európai Bíróságához.

2011. július 3-án Vona Gábor, a Jobbik elnöke az Új Magyar Gárda budapesti, Erzsébet téri rendezvényén egységesítésre szólította fel a magukat gárdistának nevező szerveződéseket. (A Magyar Gárda Egyesület és Mozgalom feloszlatását követően mintegy féltucatnyi, magát gárdistának nevező szerveződés alakult, amelyek magukat nem a feloszlatott szervezet jogutódjaként definiálták.)

2012. augusztus 25-én, a jogerősen betiltott Magyar Gárda megalakulásának ötödik évfordulóján rendezvényt tartottak a Hősök terén.