Nem jogsértő a Magyar Gárda feloszlatása

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a Magyar Gárda Mozgalom megmozdulásai alkalmasak voltak a félelemkeltésre.

MNO
2013. 07. 09. 10:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A törvényszék szerint a Magyar Gárda Mozgalom a Magyar Gárda Egyesület részeként működött, nem volt attól független, a mozgalom megmozdulásai alkalmasak voltak a félelemkeltésre, a megfélemlítő menetelések pedig egy „lényegében rasszista” jogrend megvalósítása érdekében tett első lépéseknek tekinthetők. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a Magyar Gárda Egyesület feloszlatásavolt az egyetlen hatékony módja annak, hogy a hatóságok megszüntessék a Magyar Gárda Mozgalom által másokra jelentett fenyegetést.

A Jobbik szerint felháborító, „a valósággal és a társadalom elsöprő többségének véleményével köszönő viszonyban sincs” a strasbourgi bíróság keddi ítélete, amely szerint a Magyar Gárda Egyesület bírósági feloszlatása nem sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett gyülekezési és egyesülési szabadságot.

2007. augusztus 3-án Vona Gábor, a Jobbik Magyarország Mozgalom elnöke bejelentette, hogy Magyar Gárda néven egyesületet alapított, amelynek elnöki tisztét ő tölti be. A bíróság által júniusban tíz alapítóval bejegyzett hagyományőrző és kulturális egyesület célja a „nemzeti önvédelem kereteinek” megteremtése, feladata a „polgárvédelem, a nemzeti hagyományok ápolása, hadisírgondozás”, valamint „a magyar fiatalság lelki, szellemi, fizikai felkészítése egy olyan eshetőségre, amikor rendkívüli helyzetben szükség van az emberek mozgósítására”.

 

A Magyar Gárda 56 tagja 2007. augusztus 25-én a budai Várban, a köztársasági elnöki palota melletti Szent György téren tette le esküjét. A rendezvénnyel egy időben több civil szervezet is ellentüntetést tartott, a szervezet létrejötte ellen parlamenti pártok, civil és kisebbségi szervezetek, hazai és külföldi politikusok tiltakoztak, és az ügy a nemzetközi sajtóban is élénk visszhangot keltett.

 

2007. december 9-én a Magyar Gárda 260 és a nyírségi szerveződésű Nemzeti Őrsereg 50 tagja országos tiltakozást kiváltó felvonulást rendezett a Pest megyei Tatárszentgyörgyön „a vidék közbiztonsága” érdekében, majd a következő napokban több hasonló demonstrációt is tartottak. December 17-én a Fővárosi Főügyészség kérte a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület feloszlatását, mert álláspontjuk szerint az egyesületi törvénybe ütközően gyakorolja tevékenységét.

 

A Fővárosi Bíróságon 2008. március 12-én kezdődött meg a Magyar Gárda feloszlatására a Fővárosi Főügyészség által indított polgári per. A Fővárosi Ítélőtábla 2009. július 2-án jogerős ítéletével feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet. Az indoklás szerint a Magyar Gárda Mozgalom a Magyar Gárda Egyesület szerves része, így a döntés az egyesület felszámolásával a mozgalomra is kiterjedt, annak szervezeti kereteit szüntette meg. Vona Gábor, az egyesület elnöke az ítélethirdetés után kijelentette: „az egyesület megszűnt ugyan, de a gárda tagjai folytatják tevékenységüket”.

 

2009. július 4-én a budapesti Erzsébet téren előre be nem jelentett demonstráción tiltakoztak a gárda feloszlatása ellen. A megmozdulást, amelyen 200 gárdatag sorakozott fel egyenruhában, a rendőrség feloszlatta, és 216 embert – köztük Vona Gábort, a Jobbik elnökét és Kiss Róbertet, a feloszlatott Magyar Gárda országos főkapitányát – előállítottak. (A bíróság 2010 őszén jogellenesnek minősítette az oszlatást.)

 

A Jobbik Magyarországért Mozgalom 2009. július 11-i, a budapesti Szabadság téren tartott nagygyűlésén a mintegy két és fél ezer résztvevő közfelkiáltással újjáalakította a bíróság által betiltott mozgalmat. 2009. augusztus 22-én Szentendrén, egy magánterületen a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda egyenruháját viselő mintegy félezer ember, az Új Magyar Gárda Mozgalom tagjai tettek esküt alakzatban. A rendőrség behatolt a területre és igazoltatta a gárdatagokat, a rendezvényt szervező Vona Gábor, a Jobbik elnöke ellen egyesülési joggal visszaélés vétsége miatt indítottak eljárást.

 

2009. december 15-én a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta a Fővárosi Ítélőtábla 2009. júliusi jogerős határozatát, és feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet és Mozgalmat is. Vona Gábor a határozathozatalt követően úgy fogalmazott: „tudomásul vesszük, de nem tudjuk elfogadni az ítéletet”.

 

2010. június 24-én Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője és Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője – Vona Gábor, a Jobbik elnöke nevében eljárva – Strasbourgban személyesen fordult beadvánnyal az Emberi Jogok Európai Bíróságához.

 

2011. július 3-án Vona Gábor, a Jobbik elnöke az Új Magyar Gárda budapesti, Erzsébet téri rendezvényén egységesítésre szólította fel a magukat gárdistának nevező szerveződéseket. (A Magyar Gárda Egyesület és Mozgalom feloszlatását követően mintegy féltucatnyi, magát gárdistának nevező szerveződés alakult, amelyek magukat nem a feloszlatott szervezet jogutódjaként definiálták.)

 

2012. augusztus 25-én, a jogerősen betiltott Magyar Gárda megalakulásának ötödik évfordulóján rendezvényt tartottak a Hősök terén.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.