Nem jogsértő a Magyar Gárda feloszlatása

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a Magyar Gárda Mozgalom megmozdulásai alkalmasak voltak a félelemkeltésre.

MNO
2013. 07. 09. 10:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Fővárosi Bíróságon 2008. március 12-én kezdődött meg a Magyar Gárda feloszlatására a Fővárosi Főügyészség által indított polgári per. A Fővárosi Ítélőtábla 2009. július 2-án jogerős ítéletével feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet. Az indoklás szerint a Magyar Gárda Mozgalom a Magyar Gárda Egyesület szerves része, így a döntés az egyesület felszámolásával a mozgalomra is kiterjedt, annak szervezeti kereteit szüntette meg. Vona Gábor, az egyesület elnöke az ítélethirdetés után kijelentette: „az egyesület megszűnt ugyan, de a gárda tagjai folytatják tevékenységüket”.

 

2009. július 4-én a budapesti Erzsébet téren előre be nem jelentett demonstráción tiltakoztak a gárda feloszlatása ellen. A megmozdulást, amelyen 200 gárdatag sorakozott fel egyenruhában, a rendőrség feloszlatta, és 216 embert – köztük Vona Gábort, a Jobbik elnökét és Kiss Róbertet, a feloszlatott Magyar Gárda országos főkapitányát – előállítottak. (A bíróság 2010 őszén jogellenesnek minősítette az oszlatást.)

 

A Jobbik Magyarországért Mozgalom 2009. július 11-i, a budapesti Szabadság téren tartott nagygyűlésén a mintegy két és fél ezer résztvevő közfelkiáltással újjáalakította a bíróság által betiltott mozgalmat. 2009. augusztus 22-én Szentendrén, egy magánterületen a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda egyenruháját viselő mintegy félezer ember, az Új Magyar Gárda Mozgalom tagjai tettek esküt alakzatban. A rendőrség behatolt a területre és igazoltatta a gárdatagokat, a rendezvényt szervező Vona Gábor, a Jobbik elnöke ellen egyesülési joggal visszaélés vétsége miatt indítottak eljárást.

 

2009. december 15-én a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta a Fővárosi Ítélőtábla 2009. júliusi jogerős határozatát, és feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet és Mozgalmat is. Vona Gábor a határozathozatalt követően úgy fogalmazott: „tudomásul vesszük, de nem tudjuk elfogadni az ítéletet”.

 

2010. június 24-én Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője és Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője – Vona Gábor, a Jobbik elnöke nevében eljárva – Strasbourgban személyesen fordult beadvánnyal az Emberi Jogok Európai Bíróságához.

 

2011. július 3-án Vona Gábor, a Jobbik elnöke az Új Magyar Gárda budapesti, Erzsébet téri rendezvényén egységesítésre szólította fel a magukat gárdistának nevező szerveződéseket. (A Magyar Gárda Egyesület és Mozgalom feloszlatását követően mintegy féltucatnyi, magát gárdistának nevező szerveződés alakult, amelyek magukat nem a feloszlatott szervezet jogutódjaként definiálták.)

 

2012. augusztus 25-én, a jogerősen betiltott Magyar Gárda megalakulásának ötödik évfordulóján rendezvényt tartottak a Hősök terén.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.