A Fővárosi Bíróságon 2008. március 12-én kezdődött meg a Magyar Gárda feloszlatására a Fővárosi Főügyészség által indított polgári per. A Fővárosi Ítélőtábla 2009. július 2-án jogerős ítéletével feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet. Az indoklás szerint a Magyar Gárda Mozgalom a Magyar Gárda Egyesület szerves része, így a döntés az egyesület felszámolásával a mozgalomra is kiterjedt, annak szervezeti kereteit szüntette meg. Vona Gábor, az egyesület elnöke az ítélethirdetés után kijelentette: „az egyesület megszűnt ugyan, de a gárda tagjai folytatják tevékenységüket”.
2009. július 4-én a budapesti Erzsébet téren előre be nem jelentett demonstráción tiltakoztak a gárda feloszlatása ellen. A megmozdulást, amelyen 200 gárdatag sorakozott fel egyenruhában, a rendőrség feloszlatta, és 216 embert – köztük Vona Gábort, a Jobbik elnökét és Kiss Róbertet, a feloszlatott Magyar Gárda országos főkapitányát – előállítottak. (A bíróság 2010 őszén jogellenesnek minősítette az oszlatást.)
A Jobbik Magyarországért Mozgalom 2009. július 11-i, a budapesti Szabadság téren tartott nagygyűlésén a mintegy két és fél ezer résztvevő közfelkiáltással újjáalakította a bíróság által betiltott mozgalmat. 2009. augusztus 22-én Szentendrén, egy magánterületen a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda egyenruháját viselő mintegy félezer ember, az Új Magyar Gárda Mozgalom tagjai tettek esküt alakzatban. A rendőrség behatolt a területre és igazoltatta a gárdatagokat, a rendezvényt szervező Vona Gábor, a Jobbik elnöke ellen egyesülési joggal visszaélés vétsége miatt indítottak eljárást.
2009. december 15-én a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta a Fővárosi Ítélőtábla 2009. júliusi jogerős határozatát, és feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet és Mozgalmat is. Vona Gábor a határozathozatalt követően úgy fogalmazott: „tudomásul vesszük, de nem tudjuk elfogadni az ítéletet”.
