Nem oszlatta fel magát a cseh parlament

Nem szavazta meg az önfeloszlatást a cseh parlament alsóháza, ami az előre hozott képviselőházi választás előfeltétele lett volna.

A 200 tagú képviselőház szerdai rendkívüli ülésén mindössze 96 honatya támogatta a Cseh Szociáldemokrata Párt határozati tervezetét, hogy javasolják az köztársasági elnöknek a testület feloszlatását. A javaslat elfogadásához a képviselők háromötödének támogatására, tehát 120 voksra lett volna szükség.

A baloldal szerint a képviselőház feloszlatása és az előre hozott választás kiírása lenne a belpolitikai válság legtisztább megoldása. Bohuslav Sobotka szociáldemokrata pártelnök vitaindítójában ezt az álláspontot indokolva hangsúlyozta, hogy az előre hozott választás nem a képviselők, nem a politikai pártok, hanem elsősorban az állampolgárok érdeke. Felmérések szerint a lakosság mintegy kétharmada támogatja az előre hozott voksolást.

Miroslav Kalousek, a Top 09 párt alelnöke szerint nincs szükség új választásra, mert a volt jobbközép kormánykoalíciónak a 200 tagú képviselőházban 101 támogatója van. Beszédében élesen bírálta Milos Zeman államfőt, s azt állította, hogy az elnök a maga kezében szeretné összpontosítani a hatalmat. Elfogadhatatlannak, a demokrácia megsértésének nevezte, hogy az államfő a kormányválságra válaszul szakértői kormányt nevezett ki. Kalousek az új kormány tagjait ironikusan Zeman „kísérleti nyulainak” nevezte. Úgy vélekedett, hogy a parlamentnek választ kell adnia Zemannak az elnöki hatalom megerősítését célzó kísérleteire.

Politikai pernek minősítette Petr Necas volt cseh miniszterelnök kabinetfőnökének, Jana Nagyovának az ügyét, amelyben öt ember ellen folyik vizsgálat korrupció és hatalommal való visszaélés gyanúja miatt.

A legfelső bíróság döntése alapján kedd este szabadlábra került Csehországban a júniusban megbukott kormánykoalíció három volt parlamenti képviselője.

A szociáldemokratáknak és a kommunistáknak azért lenne jó az előre hozott választás, mert jelenleg nagyon magas a népszerűségük. A jobboldali pártok népszerűsége alacsony, nekik a választás nem érdekük. A prágai sajtó úgy vélte: a döntést nagymértékben befolyásolta az is, hogy a jobboldali pártok képviselőinek többsége egy újabb választás esetén már nem jutna mandátumhoz, ezért a honatyáknak nem érdekük mostani mandátumuk – és a vele járó biztos magas jövedelmek – egy évvel való megkurtítása.

Ha a képviselőház feloszlatta volna önmagát, a hatályos törvények szerint két hónapon belül új választásokat kellett volna tartani. Miután erre nem került sor, a képviselőház folytatja munkáját, és várhatóan augusztus 8-án bizalmi szavazásra kerül sor a Jirí Rusnok vezette kormányról.

Rusnok szerdán megkezdte tárgyalásait a parlamenti pártokkal kormányának támogatásáról. Elsőként a kommunista párt vezetőivel találkozott. „Megegyeztünk, hogy a miniszterelnök képviselőházi frakciónk következő ülésén ismerteti kormányának legfőbb téziseit” – mondta Pavel Kovácik frakcióvezető a találkozó után újságíróknak. Hozzátette: a kommunisták ennek alapján döntenek arról, támogatni tudják-e a Rusnok-kormányt.

Csehországban az után alakult ki belpolitikai válság, hogy Petr Necas miniszterelnök kabinetfőnökének, Jana Nagyovának a korrupciós botránya miatt júniusban lemondásra kényszerült, ami egyben a kormány lemondását is jelentette. Milos Zeman államfő a múlt héten Jirí Rusnokkal az élen hivatalnoki kormányt nevezett ki, amelyet azonban egyelőre egyetlen parlamenti párt sem támogat.

Petr Necas lemondott miniszterelnök a közelmúltban elismerte, hogy viszonya van volt kabinetfőnökével, Jana Nagyovával, akit korrupcióval és hatalommal való visszaéléssel gyanúsítanak a hatóságok. Az ügyészség szerint Nagyová a katonai hírszerzéssel megfigyeltette főnöke feleségét, Radka Necasovát, illetve ő ígért jól fizetett állami állásokat a három képviselőnek, ha lehetővé teszik a kormány reformcsomagjának parlamenti elfogadását. A rendőrség szerint Necas is érintett az utóbbi ügyben, ezért az ügyészség kérte a parlamenttől mentelmi jogának megvonását.