Ebből a vitából ne vonjanak le messzemenő következtetéseket – kezdte az Európai Parlamentben a Tavares-jelentés kapcsán lefolytatott vitát értékelő sajtótájékoztatóját Orbán Viktor. A miniszterelnök azt mondta: nem olyan nehéz a helyzet, mint amennyire most a képviselők mutatták. Két külön vita zajlott, az egyik vita Magyarországról szólt, „ebben minden egyes vádpontot cáfolunk”. Mint azt a Tavares-jelentés kapcsán elmondta, egy ilyen határozatnak van egy olyan tulajdonsága, hogy a vádló és a bíró egybeesik. A kormányfő egyúttal ismét hangot adott annak az álláspontjának, amely szerint a kabinet elutasítja azt a politikai nyomásgyakorlást, hogy Magyarországon vonják vissza, illetve ne folytassák a rezsicsökkentést, továbbá mérsékeljék a bankadót. Orbán egyértelművé tette: kormánya egyetlen ilyen intézkedését sem vonja vissza.
A miniszterelnök utalt a sajtótájékoztatón arra a memorandumra, amely a magyar kormánynak a Tavares-jelentéssel szembeni kifogásait foglalja össze. E dokumentum szerint a jelentés új, az uniós szerződések által nem ismert egyedi intézményt szándékozik létrehozni. Ez az intézmény, amelyet „koppenhágai bizottságként” is emlegetnek, az uniós alapszerződés második cikkében megfogalmazott alapértékek védelmében „trialógust” folytatna az Európai Parlament, a tagállami kormányokat képviselő Tanács, illetve az uniós jog őre, a javaslattevő jogkörű Európai Bizottság részvételével, és ellenőrizné az EP ajánlásainak megvalósítását.
Olvassa el percről percre készült tudósításunkat a vitáról!
A Tavares-jelentésről szerdán szavaznak az EP-ben.
Orbán úgy látja: az Európai Parlament egyértelműen, szándékosan megsérti a nemzetközi szerződéseket, miközben bizottságokat hoz létre, hogy Magyarországon vizsgálódjon. A Tavares-jelentés elfogadásával az Európai Parlament bármikor, bárkit keresztre fog feszíteni, és ez egy veszélyes út – mondta Orbán. A kormányfő leszögezte: ezzel a lépéssel az EP egy világos kritériumokat nem tartalmazó, alapszerződés-ellenes eljárást indít meg. A Magyarországot felügyelő bizottság létrehozása a legrosszabb időkre emlékeztet, miközben fellebbezésre egyáltalán nincs lehetőség – folytatta a miniszterelnök.
A mai vitában az Európai Unió eszméjét is próbáltam védeni. Meg lehet változtatni az EU alapszerződéseit, de akkor ezekről vitákat kell folytatni. Közben az unió egy ország szabadságát korlátozó bizottság létrehozásával rálép egy útra, ami nem folytatható – tette hozzá a miniszterelnök. Emellett leszögezte: a magyar kormánynak az uniós intézmények közül csak az Európai Bizottsággal van dolga, együttműködési kötelezettsége ilyen értelemben.
Orbán szerint a befektetésekről zajló vita valóban arról szólt, hogy bizonyos bankoknak többet kell vállalnia hazánkban, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy elkerülik Magyarországot. Példaként erre a miniszterelnök a több mint 80 milliárdos tőkeáramlást említette. Úgy vélte, „a monopolszolgáltatók jól felhasználva az Európai Parlamentet, nyomás alá helyeznek minket”. – Ez egy politikai nyomásgyakorlás, és nem erre találták ki az Európai Uniót – zárta szavait.
Rengeteg energiát fektettünk abba, hogy Magyarországot átalakítsuk – fogalmazott a kormányfő kérdésre válaszolva. Orbán szerint a „koppenhágai bizottságot” direkt Magyarország ellen hozzák létre, persze ebben valószínűleg benne van az, hogy jövőre több választás is lesz – vélekedett.
A miniszterelnök megismételte a korábban mondottakat: az európai alapszerződéseket nem szabad átlépni, módosítani lehet, de ezt meg kell vitatni. Szerinte a „koppenhágai bizottság” felállítását vissza kell utasítani. A miniszterelnök több tiszteletet és megbecsülést vár a magyar emberekkel szemben. „Ha megsértik a magyar érdekeket, akkor meg kell védenünk magunkat” – tette hozzá.
Orbán újságíróknak válaszolva a válságról is beszélt. Mint fogalmazott: mindenki tudja, hogy válságos időket élünk, de az még nem dőlt el, hogy ez egy átmeneti, vagy tartós válság lesz-e. Rengetegen úgy gondolják, hogy csak átmeneti lesz a válság, és nem tesznek semmit. „Mi legalább teszünk valamit a válság ellen” – fogalmazott. Orbán hozzátette, hogy cselekvőképes az ország, amit persze lehet kritizálni, de azt is el kell ismerni, ha az elvégzett munkának van jó oldala is.
A miniszterelnök kitért az értékek kérdésére is. Mint mondta: a keresztény értékrend nem túl népszerű az európai sajtóban. „Csak reményeim vannak azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a kereszténységgel, de mi megvédjük ezeket az értékeket.”
Kérdésre válaszolva a politikus elmondta, az Európai Parlamentnek van egy szerződésben rögzített joga, amellyel eljárást indíthat Magyarország ellen, de ez a jelenlegi nem elfogadható. Orbán felhívta arra is a figyelmet, hogy nem hajlandó taktikai játékokat játszani, mindezek mellett ragaszkodik azokhoz a jogaihoz, amivel tud védekezni.
A parlamenti vita összegzéseként újságírók előtt úgy fogalmazott, a jelenlévők „feszültnek, frusztráltnak néztek ki”, volt olyan is, aki kiabált. Nekik a miniszterelnök azt tanácsolta, „sétáljanak egyet Magyarországon”. Az Európai Unió egyik tagállamának miniszterelnökeként úgy látja, nem szabad összekeverni a dolgokat. Az, hogy Magyarország tagja lett az uniónak, egy nemzet vágya volt – zárta szavait a miniszterelnök.
A „koppenhágai bizottság”: Rui Tavares javasolta, hogy kezdődjön háromoldalú párbeszéd az Európai Bizottság, az EP és a tanács között arról, hogyan ellenőrizzék az uniós ajánlások teljesülését, és jöjjön létre egy úgynevezett „koppenhágai bizottság”, amely az alapjogok érvényesülését vizsgálná a tagállamokban.
Mint ismert, Tavares tervezete egyértelműen utal az uniós szerződés 7. cikkének első pontjában leírt eljárásra, amely nem jelent szankciókat, de ez alapján az uniós intézmények a tagállamok nyolcvan százalékának támogatásával és az EP beleegyezésével vizsgálatot indíthatnak, hogy fennáll-e egy adott tagállamban annak kockázata, hogy sérülnek az uniós szerződésben lefektetett alapvető értékek.
A Tavares által írt eredeti dokumentum világosan arra kéri az EP házbizottságát, hogy indítsa el Magyarország ellen az eljárást, ha a magyar kormány nem az uniós szerződés kettes cikkében lefektetett értékekkel összhangban teljesíti a határozati javaslatban megfogalmazott ajánlásokat. A június 19-én elfogadott változat ennek megfontolását kéri a testülettől, ha úgy tűnik, hogy a magyar válaszok nem állnak összhangban az európai alapértékekkel.
Változatlan maradt azonban az a pont, amely azt mondja ki, hogy a magyarországi változások trendje összeegyeztethetetlen az uniós értékekkel és a szerződés egyéb pontjaival, és ha ezt a trendet nem javítják ki kellő időben és megfelelő módon, akkor az az európai alapértékek súlyos megsértésének „egyértelmű kockázatához vezet”.
