Schwäbisch-Gmünd önkormányzatának döntése nyomán hétfőn állt „szolgálatba” kilenc (zömmel afrikai) menedékkérő a város pályaudvarán. Az volt a dolguk, hogy segítsenek az utazók bőröndjeit cipelni. Építkezés miatt ugyanis a peronok csak egy meredek fémlépcsőn át közelíthetők meg.
A polgármester úgy gondolta, hogy ezzel a módszerrel elősegítheti a városban élő mintegy 250 menedékkérő beilleszkedését. A piros trikót és szalmakalapot viselő, többnyire fekete bőrű hordárok látványa, valamint illetményük nevetséges szintje felháborodást keltett Schwäbisch-Gmündben. A polgármesteri hivatalt elárasztották a tiltakozó üzenetek, a Facebookon pedig kampány indult az akció leállítása érdekében.
„Menedékkérők hordárokként történő alkalmazása egyenlő a helyzetük szégyentelen kihasználásával” – írta Ulla Jelpke, a Baloldal alsóházi képviselője. Szerinte ez a gyarmattartók módszerére emlékeztet.
A felzúdulás hatására a pályaudvart üzemeltető vasúttársaság (DB) csütörtökön közölte, hogy nem volt tudomása a hordárok fizetségéről, és visszavonja az önkormányzatnak adott engedélyt. Ezentúl saját alkalmazottai fognak (bértarifa szerinti fizetség fejében) segíteni az utazóknak a poggyász cipelésében.
A polgármester csalódottságának adott hangot a DB döntése hallatán, egyúttal úgy vélte, hogy tévesen értelmezett politikai korrektség áll a hátterében. „Első pillantásra nem szép látvány, amikor feketék cipelik fehér emberek bőröndjeit, mert rasszizmusra és neokolonializmusra emlékeztet. Csakhogy nem erről van szó – maguk a menedékkérők akarták ezt a munkát” – közölte a polgármester szóvivője. Mint hozzátette, az 1,05 eurós órabér voltaképpen nem is fizetség, hiszen menedékkérők nem vállalhatnak munkát Németországban. Ugyanakkor ez az a maximális összeg, amely a rájuk vonatkozó törvény értelmében adható nekik.
A Bild című bulvárlap megszólaltatta az egyik hordárt, a Gambiából érkezett Lamin G.-t, aki közölte: jó volt hordárként dolgozni, hiszen segíthetett az utazóknak.
