A legfontosabb tárcák élén tapasztalt személyiségek állnak. Jan Fischer volt kormányfő pénzügyminiszter és kormányfőhelyettes lett, a külügyi tárcát Jan Kohout, a belügyit Martin Pecina vezeti. Mindketten másodszor kerültek a tárcák élére. Vlastimil Picek tábornok, a távozó kormány védelmi minisztere egyedüliként az új kormánynak is tagja.
A prágai sajtó szerint Zeman célja az, hogy megerősítse az államfői hivatal befolyását a cseh politikára. Egy másik cél, hogy ezáltal megerősödjön az elnököt támogató Polgári Jogok Pártja-Zemanék (SPOZ) párt.
Az új kormány hivatalnokkormány, melynek élére június 25-én nevezte ki Rusnokot a köztársasági elnök. A Rusnok vezette kabinet megalakítását Zeman a parlamenti pártok többségének akarata ellenére vitte keresztül azt követően, hogy kormányválság alakult ki Csehországban, mert egy korrupciós botrány miatt a Petr Necas vezette jobbközép koalíciós kormány megbukott. Necas ellen egyébként büntetőeljárást indítana az államügyészség, s bár hivatalosan nem közölték, miért kívánnak vizsgálatot indítani, helyi megfigyelők biztosra veszik, hogy a lépés összefüggésben van a botránnyal. A kormányfő kabinetfőnöke, Jana Nagyová már vizsgálati fogságban van.
Rusnok kinevezését egy korábbi felmérés szerint a csehek fele támogatja, 44 százalék nem ért egyet vele. A megkérdezettek 52 százaléka támogatja, hogy mihamarabb előre hozott parlamenti választásra kerüljön sor. Az a lehetőség, hogy a Rusnok vezette hivatalnokkormány a jövő májusban esedékes rendes parlamenti választásig irányítsa az ország ügyeit, csak a megkérdezettek 17 százaléka számára elfogadható.
A Rusnok-kormány legfontosabb feladatának az ország jövő évi költségvetésének a kidolgozását és parlamenti elfogadását tartja. Komolyabb változásokat az adórendszerben vagy a sokat vitatott új nyugdíjrendszerben a kormány nem tervez.
A parlamenti pártok közül jelenleg egy sem támogatja Rusnokékat. A miniszterelnök bejelentette, hogy a támogatás, a bizalom kérdéséről kormánya hivatalos kinevezése után kezd tárgyalásokat a politikai pártokkal.
A kormánykoalíció, amely a 200 tagú parlamenti alsóházban 101 képviselő támogatását élvezte, tovább szeretett volna kormányozni, s a válságot a kormányfő cseréjével oldotta volna meg. Az ellenzék szerint az előre hozott választás jelentette volna a megoldást, ennek a keresztülviteléhez azonban a képviselőházban a honatyák háromötödös többségének támogatására van szükség, ami pillanatnyilag nincs meg.
Miroslava Nemcová képviselőházi elnök szerdán bejelentette: a szociáldemokrata párt képviselőinek kérésére július 17-re rendkívüli parlamenti ülést hívott össze, amelyen napirendre tűzik a testület önfeloszlatásának kérdését. Újságírók figyelmét nem kerülte el, hogy a kormány hivatalos kinevezése után Nemcová azonnal távozott a Hradzsin díszterméből anélkül, hogy gratulált volna, illetve koccintott volna az államfővel és az új kormány tagjaival. Nyilatkozata szerint így tiltakozott a hivatalnokkormány kinevezése ellen.
Vojtech Filip, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának (KSCM) elnöke jelezte: megfontolják a Rusnok-kormány támogatását. A kommunisták szerint ha a Rusnok-kormány bizalmat kapna, a jobboldal is rákényszerülne, hogy támogassa az alsóház feloszlatását és az előre hozott választás kiírását, amit a belpolitikai válság legtisztább megoldásának tart. Hasonló véleményt fogalmazott meg a Közügyek párt is. Helyi megfigyelők szerint mindezek ellenére nem valószínű, hogy a Rusnok-kormány meg tudja szerezni a képviselőház bizalmát.
