A Frankfurter Allgemeine Zeitung pénteki számában közzétett levél aláírói az NSZK történetének legsúlyosabb lehallgatási botrányának nevezik az Edward Snowden által leleplezett PRISM-programmal végzett „adathalászást”. Egyúttal rámutatnak: miközben valósággá vált az „átlátszó ember”, az állampolgárok tehetetlenek, hiszen nem tekinthetnek be az aktákba, és a peres út lehetősége is kizárt. Ez történelmi horderejű támadás a demokratikus jogállam ellen, amelynek során visszájára fordul az ártatlanság vélelme, hiszen milliókat érintő általános gyanú veszi át a helyét.
A levélírók emlékeztetik Merkelt egy júliusi tévéinterjúban tett kijelentésére, miszerint Németország nem olyan állam, amely megfigyeli polgárait. „Snowden leleplezései óta tudjuk: sajnos mégis az... Erősödik az a benyomás, hogy a német kormány jóváhagyólag tudomásul veszi az amerikai és a brit hatóságok eljárását. Ezért feltesszük Önnek a kérdést: vajon politikai szándék áll-e amögött, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) oly módon tart megfigyelés alatt német polgárokat, amely módszert a német alkotmány és az alkotmánybíróság nem engedélyez német hatóságoknak?” – áll a levélben.
Az aláírók végül felszólítják a kormányfőt, hogy közölje honfitársaival az adatgyűjtésről szóló teljes igazságot és azt, mit szándékozik a lehallgatás ellen tenni a kormány. „Az alkotmány arra kötelezi önt, hogy megóvja a német polgárokat a károktól. Kancellár asszony, hogyan néz ki az ön stratégiája?” – fejeződik be a levél.
Tiszteletet érdemelnek azok, akik leleplezik a jog útjáról letérő állami intézményeket – mondta a német államfő egy pénteki lapinterjúban Edward Snowden, az NSA volt munkatársának kiszivárogtatásaival kapcsolatban. Joachim Gauck a Passauer Neue Presse című lapnak elmondta: a törvényektől eltávolodó állami intézményeket rendszerint csak akkor lehet visszaterelni a helyes útra, ha a visszásságok nyilvánosságra kerülnek. Ezért tiszteletet érdemel, aki ilyen esetekben nem az intézménynek engedelmeskedik, hanem a lelkiismeretének, és feltárja a közösség előtt a helyzetet.
Az elektronikus hírszerzésre szakosodott NSA titkos adatgyűjtési, megfigyelési programjai sérthetik a szabadságot – tette hozzá az egykori keletnémet demokratikus ellenzék meghatározó alakja, aki a rendszerváltás után a keletnémet állambiztonsági hatóság, a Stasi iratanyagát kezelő hivatal első vezetője volt. Gauck hangsúlyozta: „korlátozza a szabadság érzését a félelem, hogy külföldi titkosszolgálatok gyűjtik a telefonbeszélgetéseink és elektronikus levelezésünk adatait, ami azzal fenyeget, hogy végül maga a szabadság is sérül”.
Joachim Gauck az első vezető német politikus, aki – ha közvetve is – tiszteletét fejezte ki Edward Snowden előtt. Az NSA-ügy kirobbanása után a német kormány jelezte: nincs jogi lehetőség arra, hogy Németország politikai menedékjogot biztosítson az amerikai informatikusnak. Ezt az ellenzéki pártok sem követelik.
Gerhard Schmid, a legnagyobb ellenzéki erő, a szociáldemokrata párt (SPD) szakpolitikusa, az Európai Parlament korábbi alelnöke a napokban egy interjúban kifejtette: Snowden az NSA titkos ügyeinek kiszivárogtatásával megsértett amerikai törvényeket, és ezért bíróság elé akarják állítani, ami nem politikai üldöztetés, hanem jogi eljárás. Snowden ügye továbbá más természetű, mint a korábbi nagy amerikai leleplezések, például a Watergate-ügy, mert az NSA egykori munkatársa nem hozott nyilvánosságra olyan információt, amely amerikai törvények megsértésére utal – tette hozzá.
Németországban a náci Gestapo és a Stasi emléke miatt is rendkívül érzékeny téma a személyes adatok kezelése, így az NSA-botrány fontos üggyé vált a belpolitikában. Különösen azután, hogy kiderült: nemzetközi összevetésben az NSA titkos adatgyűjtő tevékenysége rendkívül nagy mértékben érinti Németországot, és rendkívül szoros az együttműködés a német szolgálatok és az NSA között.
A német kormány a hivatalos álláspont szerint csak Snowden kiszivárogtatásaiból szerzett tudomást az NSA adatgyűjtő programjairól. Egy csütörtökön ismertetett közvélemény-kutatás szerint a lakosság 78 százaléka nem hiszi el ezt az állítást, és 70 százalék elégedetlen az ügy feltárására irányuló kormányzati erőfeszítésekkel.
