A székelyföldi településen, a külhoni románság képviselőinek jelenlétében rendezett fórumon a román elnök kijelentette, hogy Romániában nem fog semmilyen autonóm térség alakulni. A „magyar politikai elit” részvételével lezajlott székelyföldi rendezvényekről szólva úgy fogalmazott: ezek túllépték az illendőség határát, ami többé nem ismétlődhet meg. „Románia nagyon gyorsan lépni fog, más országokkal együtt, mert Magyarország az instabilitás tűzfészkévé vált a kisebbségi kérdésben. [ ] Románia vezető szerepet fog vállalni Budapest rendreutasításában” – jelentette ki Marosfőn a román államfő.
„Nekik innen, Hargita megyéből üzenem: egyetlen alkotmányos küszöböt sem lehet vita tárgyává tenni, sem átlépni. Jöhet Hargita és Kovászna megyébe az egész magyar politikai elit. Egyébként valószínűleg ez volt az utolsó alkalom, hogy ezt ilyen lazán megtehették. Őszintén szólva államfőként kíváncsi voltam, meddig mennek el. Ebben az évben elértek egy olyan határt, amelyre azt mondom innen, ahol ők is jártak: ez túlzás, és nem fog megismétlődni” – fogalmazott a román elnök.
Egy korábbi hozzászóló felvetésére válaszolva, aki nehezményezte Orbán Viktor magyar miniszterelnök részvételét a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, Traian Basescu államfő azt kérdezte: miért nem fütyült, ha nem tetszett neki a látogatása. A bukaresti kormány nem fog fütyülni – tette hozzá Basescu. Tőkés László európai parlamenti képviselőre, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökére utalva Basescu azt mondta: aki védhatalmat kér egy másik államtól Erdély fölé, az nem érdemli meg a román állampolgárságot. Hozzátette, hogy Románia nem így kíván a külhoni románok védelmében fellépni, csupán annyit jogot kér számukra a szomszédoktól, amennyit Románia is biztosít a területén élő kisebbségeknek.
Traian Basescu „A romániai kisebbségek és a határon túli románok jogai - kit diszkriminálnak?” című pódiumbeszélgetés meghívottjaként arról is beszélt, hogy Bukarest csak azokat a külhoniakat támogathatja identitásuk megőrzésében, akik vállalják románságukat, ezért arra biztatta őket, hogy a népszámláláskor „ne moldovainak vagy vlachnak”, hanem románnak vallják magukat. A román államfő arra is kitért: nincs realitása a Moldovai Köztársaság és Románia egyesülésének, amíg a szomszédos országban a többség nem óhajtja az egyesülést. Mint mondta: a hazai és külhoni románságnak az az esélye, hogy az Európai Unióban találkozzon.
Július 23. és 28. között a székelyföldi Tusnádfürdőn rendezték meg a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, amelyen több magyarországi és erdélyi politikus bírálta azt a bukaresti közigazgatási átszervezési tervet, amely a Székelyföldet, az ott élők akarata ellenére, román többségű régióba olvasztaná be. Tőkés László EP-képviselő itt úgy fogalmazott: Magyarország vállaljon védhatalmi státust az erdélyiek felett, mint Ausztria Dél-Tirol felett. A 9. EMI-táborban augusztus 10-én lezajlott fórumon pedig Vona Gábor, a Jobbik elnöke vélekedettúgy a romániai magyarok helyzetéről, hogy ha a magyar érdek csak konfliktus vállalásával képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell. Vasile Blaga, a román Demokrata Liberális Párt (PDL) elnöke, a legnagyobb ellenzéki erő vezetője, Vona Gábor Romániába való beutazásának megakadályozása mellett foglalt állást hétfőn Blaga újságíróknak nyilatkozott hétfőn a Jobbik elnökének szombati kijelentéséről. A PDL elnöke szerint annak ellenére, hogy Vona nem rendelkezik diplomata státussal, vannak eszközök, amelyekkel megakadályozható beutazása Romániába. Vasárnap a román külügyminisztérium azt közölte, hogy csak diplomatákat nyilváníthat nemkívánatos személlyé.
A Jobbik elnöke szerint a román sajtó teljesen elferdítette a székelyföldi Borzonton, szombaton elmondott beszédének tartalmát. Vona Gábor szerint toleranciára és a szükséges jogok kölcsönös biztosítására van szükség a magyar-román szövetségesi viszonyhoz. Az ellenzéki politikus erről a román politikusoknak címzett nyílt levelében ír, amelyet az MTI-hez is eljuttatott hétfőn, azt követően, hogy hétvégi beszéde miatt több román politikus is fellépést szorgalmazott vele és pártjával szemben. „Azt a hamis képet akarták mutatni a nagyvilágnak, hogy a békés román politikát mennyire zavarja az agresszív magyar politika” – folytatta Vona Gábor, hozzátéve, ennek oka szerinte a román politikusok rossz lelkiismerete, amiért az erdélyi magyarság jogi törekvéseit rendre méltatlan módon akadályozzák. „Kérdezem Önöktől, ha a román emberek jogaiért Önöknek vállalni kell a konfliktust egy másik állammal, akkor nem ugyanazt a választ adják-e, mint amit én adtam? Ugye, hogy igen? Akkor mire ez az egész hisztéria?” - kérdezte Vona Gábor.
