Két hete, július 28-án, az első fordulóban Ibrahim Boubacar Keita egykori kormányfő győzött, de nem jutott abszolút többséghez: a szavazatok 39,2 százalékát szerezte meg. Soumalia Cissé korábbi pénzügyminiszter a szavazatok 19,4 százalékával a második helyre került, így ő lett a második fordulóban Keita kihívója. A harmadik helyen a legnagyobb párt, a Szövetség a Mali Demokráciáért (Adéma) vezetője, Dramane Dembélé végzett, aki a voksok 9,6 százalékát gyűjtötte be.
A vasárnapi elnökválasztás mindkét jelöltje azt hirdette, hogy hatalomra kerülése esetén arra törekedne, hogy gazdaságilag felzárkóztassa az ország északi részét, illetve a politikai hatalom decentralizációjánál figyelembe venné a tuareg népcsoport különleges érdekeit.
Az elnökválasztásnak az a tétje Maliban, hogy helyreállítsa a törvényes, alkotmányos rendet a 2012. márciusi puccs után. Az azt követő zűrzavaros időkben került Mali északi része – eleinte a tuareg népcsoporttal szövetségben, majd azt is háttérbe szorítva – különböző, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel szövetséges iszlamista csoportosulások uralma alá. Ez utóbbiak később megindultak dél felé, az egész ország elfoglalására.
Ennek veszélyét hárította el Franciaország katonai beavatkozása. A franciáknak – és néhány más afrikai állam később csatlakozó csapatainak – sikerült visszafoglalniuk Mali északi körzeteit, a nemzetközi közösség pedig nem tiltakozott a francia beavatkozás ellen, mert félő volt, hogy az iszlamisták Malit az al-Kaida egyfajta hátországává változtatják Afrika közepén.
A nyugat-afrikai ország területe 1 240 192 négyzetkilométer. Tengerpartja nincs, északon és középen a Szahara része, a 12 milliós lakosság legnagyobb része délen, a Niger és a Szenegál folyók völgyében él.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!