A Velencei Bizottság magyar tagjának, Paczolay Péternek és a testület póttagjának, Trócsányi Lászlónak a négyéves mandátuma augusztus 1-jével járt le. Mindkét szakértő 2009 óta képviselte Magyarországot a testületben – közölte a tárca.
A Velencei Bizottság szabályai szerint minden, a szervezetben részt vevő állam jogosult egy tagot és egy póttagot delegálni. A jelölt szakértők mandátuma négy év, amely egy alkalommal megújítható – tájékoztatott a Külügyminisztérium. A tagok és póttagok függetlenek, a testületbeli tevékenységükkel kapcsolatban nem utasíthatók. Olyanok jelölésére van lehetőség, akik demokratikus intézményeknél szerzett gyakorlattal, illetve a jog- vagy a politikatudomány területén kiemelkedő tudással rendelkeznek. A Velencei Bizottság a tagállami delegálást tudomásul veszi, így az októberi plenáris ülésen már a jelölésnek megfelelően vesz részt a magyar tag és póttag – tudatta a tárca az MTI érdeklődésére.
A Népszabadság internetes kiadása csütörtökön, kormányzati forrásra hivatkozva adta hírül, hogy a szerdai kormányülésen eldőlt: visszahívják Paczolay Pétert a Velencei Bizottságból, és az új állandó magyar delegált szinte bizonyosan Székely László, akit Áder János köztársasági elnök a napokban jelölt az alapvető jogok biztosának. A napilapnak a forrás bizalomvesztéssel indokolta Paczolay Péter visszahívását, szerinte az Alkotmánybíróság elnöke „érzékelhetően nem tud elszakadni a sólyomi láthatatlan alkotmányozás alapfilozófiájától”, annak ellenére sem, hogy az Ab-nek automatikusan már nem lehet korábbi alkotmánybírósági határozatokra hivatkoznia.
Paczolay Péter mindezzel kapcsolatban az MTI érdeklődésére közölte: a sajtó által emlegetett bizalomvesztés „nem értelmezhető”. A Velencei Bizottságban ugyanis a tagoknak nincs módjuk nemzeti érdeket képviselni, hiszen az olyan ügyek vitájában, amelyekben az országuk érintett, nem is vesznek részt, ezért is hívják meg az adott ülésre az érintett kormány képviselőjét.
„A bizalomvesztés az általam betöltött másik funkcióval, az Alkotmánybíróság elnöki tisztségével kapcsolatban sem értelmezhető, hiszen az alkotmánybírónak nem az őt megválasztókhoz vagy a kormányhoz, hanem az alkotmányossághoz kell hűnek maradnia” – szögezte le.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!