Székely Lászlót jelöli ombudsmannak Áder

Székely Lászlót jelöli az alapvető jogok biztosának Áder János. A köztársasági elnök a Sándor-palotában csütörtökön tett sajtónyilatkozatában jelentette be döntését.

Az MSZP frakciója „komolyan megfontolja” Áder János javaslatát, és a képviselőcsoport első őszi ülésén fog dönteni arról, hogy alkalmasnak találja-e Székely Lászlót – tájékoztatott Steiner Pál csütörtökön.

Csalódás az ombudsmanjelölt személye, hiszen Székely Lászlónak nincs alapjogvédelmi gyakorlata, noha ennek fontosságát hangsúlyozta a jelöltről folytatott megbeszélésen a köztársasági elnök – reagált Schiffer András. Az LMP társelnöke kiváló egyetemi oktatónak és elméleti szakembernek nevezte Székely Lászlót. Ám – hangsúlyozta – mivel az alapjogi biztos az alkotmányosság utolsó bástyája, egy konfliktusokat bátran felvállaló ombudsmanra volna szükség. Álláspontja szerint azonban Székely László eddig minden Fidesz-kormány alatt „hűségesen ellátott” különböző miniszteri biztosi feladatokat, ám annak semmilyen tanújelét nem adta, hogy adott esetben felvállalná a konfliktust „egy narancsos kormánnyal szemben”.

A Jobbik a soron következő frakcióülésen hoz döntést, támogatja-e Székely László alapvető jogok biztosává való megválasztását.

A szakember több alapjogi kérdéssel is foglalkozott, illetve foglalkozik, a szólásszabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága és a személyhez fűződő jogok tartoznak elsősorban kutatási területe közé – ismertette Áder János, hozzáfűzve, hogy Székely László rendelkezik nemzetközi összehasonlító jogi ismeretekkel is, hiszen 1984-ben diplomázott a Strasbourgi Egyetem Nemzetközi Összehasonlító Jogi Szemináriumán.

A köztársasági elnök az 1958-as születésű Székely László tárgyalásai tapasztalatai között említette, hogy a szakember hosszú időn keresztül képviselte a magyar államot, amikor a hágai bíróság ítéletének végrehajtása érdekében Szlovákiával kellett egyeztetni vízmegosztási kérdésekben. Végül kiemelte azt is, hogy Székely László soha semmilyen pártnak nem volt tagja.

Szabó Mátét 2007. szeptember 25-én Sólyom László jelöltjeként kétharmados többséggel választotta az állampolgári jogok országgyűlési biztosává a parlament. A 2012. január 1-jén hatályba léptetett új alaptörvény megszüntette a három szakombudsman posztját, Szabó Máté ettől kezdve az alapvető jogok biztosaként tevékenykedett. Hatéves megbízatása szeptember 24-én jár le, a köztársasági elnöknek augusztus 10-éig kellett javaslatot tennie utódjára a parlamentnek. Szabó Máté saját esetleges újrajelöléséről nemrégiben úgy nyilatkozott az ATV-nek: azt, hogy folytatná-e, akkor dönti majd el, ha a pozícióra felkérést kap.

A köztársasági elnök kedden egyeztetett a jelölésről a parlamenti pártok képviselőivel, akik üdvözölték, hogy az államfő annak ellenére konzultált velük a kiválasztás elveiről, hogy az nem volt kötelessége.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a találkozó után úgy nyilatkozott, hogy pártja számára elfogadhatóak az államfő által ismertetett alapelvek a biztos kiválasztásához. Mint mondta, egyetértettek abban, hogy a leendő ombudsmannak jogi és némi gyakorlati tapasztalattal, valamint „súllyal és tekintéllyel” is rendelkezni kell. Emellett előny, ha van diplomáciai jártassága és konfliktustűrő képessége is.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője azt emelte ki, hogy szerinte a kiválasztásnál fontos alapelveket, amelyek „a választandó személy rátermettségére, szakmai hozzáértésére vonatkoznak”, minden felelős politikus el tudja fogadni.

Az LMP-s Schiffer András szerint olyan ombudsman kell, aki „keményen felvállal konfliktusokat a kétharmados többség önkényeskedéseivel szemben”. Példaként Szabó Mátét említette.

Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője korrektnek és gyümölcsözőnek nevezte a megbeszélést, hangsúlyozta, hogy a kijelölés alapelveiben „sikerült közös nevezőt” találniuk. Mint mondta, az államfő is egyetértett azzal, hogy független, az „alapjogok iránt elkötelezett és azokat jól ismerő személy” kell. Mesterházy ugyanakkor hangsúlyozta: nem lehet csak jogtudós, a hétköznapi problémák iránt is érzékenynek kell lennie. Emellett „nem baj, ha van nemzetközi jogi és államigazgatási tapasztalata”.

Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője azt emelte ki, hogy az új biztosnak nem csak a szakmai feltételeknek kell megfelelni, hanem a lehető legszélesebb társadalmi réteg lefedését is elvárják tőle. Fontosnak tartották, hogy az államfő olyan jelöltet nevezzen meg, aki sem az előző rendszerben, sem az elmúlt 23 évben nem volt egyetlen párt tagja sem.

Székely László 1958. március 15-én született Budapesten. 1982-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, ahol később oktató és a kari tanács tagja is lett. 1996 óta oktat a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán. 2008 óta az ELTE Jogi Továbbképző Intézet igazgatója.

1992-ben lett a Fidesz környezetvédelmi kabinetjének jogi szakértője, 1996-ban megválasztották az ORTT panaszbizottságának tagjává. 1998 és 2002 között dunai kormánybiztos.

2010. június 15-én kinevezték az új polgári törvénykönyv előkészítését koordináló miniszteri biztosnak, megbízatása 2013. január 19-vel zárult. 2013. január 20. óta a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztos a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban. Orbán Viktor kormányfő 2012. decemberi megbízása alapján ő vezeti a magyar küldöttséget a dunai vízlépcsőről szóló magyar–szlovák tárgyalásokon.

Korábban jelölték adatvédelmi biztosnak is.