Elhunyt a világbajnok magyar atléta, akiről sokáig nem is tudtuk, hogy magyar

Életének 71. évében elhunyt Bugár Imre felvidéki magyar diszkoszvető, a csehszlovák atlétika legendás alakja, aki olimpiai ezüstérmet, Európa-bajnoki címet és világbajnoki aranyérmet nyert.

2026. 04. 09. 19:36
Bugár Imre Prágában telepedett le, a csehek és a szlovákok is tisztelik Forrás: Facebook
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Életének 71. évében távozott az élők sorából Bugár Imre, a felvidéki magyar sport egyik legnagyobb alakja. A dunaszerdahelyi járásbeli Csallóközkürt szülötteként jutott el a nemzetközi atlétika csúcsára, és úgy vált korszakos diszkoszvetővé, hogy a magyar közvélemény sokáig alig tudta róla: magyar. A világversenyeken ugyanis Imrich Bugárként szerepelt, csehszlovák színekben versenyzett, így a nyolcvanas évek televíziós közvetítéseit néző magyarok többségének kiváló csehszlovák atlétának tűnt, nem a felvidéki magyarság kiemelkedő sportolójának.

Bugár Imre
Imrich Bugar #973 of  Czechoslovakia competes in the Men's Discus throw competition at the XXIV Summer Olympic Games on 1st October 1988 at the Seoul Olympic Stadium in Seoul, South Korea.  (Photo by Tony Duffy/Allsport/Getty Images)
Bugár Imre egyéni legjobbja 71,26 méter diszkoszvetésben. Világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes magyar atléta Fotó: Tony Duffy/Hulton Archive

Pedig pályafutása önmagában is kivételes volt. Bugár Imre 1955. április 14-én született, és már fiatalon kitűnt tehetségével. A nemzetközi elitbe a hetvenes évek végén tört be: az 1978-as prágai Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett, majd két évvel később, a moszkvai olimpián ezüstérmes lett. 1982-ben Athénban Európa-bajnoki címet nyert, 1983-ban pedig Helsinkiben világbajnok lett a diszkoszvetés első szabadtéri atlétikai világbajnokságán.

A csúcsévek és az elszalasztott Los Angeles-i olimpia

Bugár Imre pályafutásának csúcskorszaka a nyolcvanas évek első fele volt. Akkoriban a világ legjobb diszkoszvetői közé tartozott, és eredményeivel nemcsak Csehszlovákiában, hanem nemzetközi szinten is maradandót alkotott. Egyéni legjobbját, a 71,26 métert 1985 májusában, San Joséban érte el; ez a teljesítmény ma is szlovák országos rekordként szerepel a statisztikákban.

Különösen fájó epizódja életművének az 1984-es Los Angeles-i olimpia, amelyen politikai okok, a szocialista blokk bojkottja miatt nem indulhatott. Pedig ekkor még javában világklasszis formában volt, így nem túlzás azt állítani, hogy újabb olimpiai érem, akár arany is benne lehetett volna a pályafutásában. Később még ott volt az 1988-as szöuli és az 1992-es barcelonai olimpián is, de akkor már nem tudott a dobogó közelébe kerülni. Ettől függetlenül helye vitathatatlan az atlétika történetében: ő volt az első szlovákiai születésű sportoló, aki olimpián, Európa-bajnokságon és világbajnokságon is érmet nyert.

Bugár Imre magyar volt, még ha kevesen tudták is

A rendszerváltozás után Bugár Imre akár szorosabbra is fűzhette volna kapcsolatait a szlovákiai magyar közösséggel vagy Magyarországgal, de élete másfelé alakult: Prágában maradt, ott telepedett le, ott építette fel civil életét is. Ettől azonban magyarsága nem halványult el, legfeljebb ritkábban került szóba. Erről egy korábbi interjúban maga beszélt nyíltan:

– Dunaszerdahely mellől származom, ami akkor Csehszlovákia területe volt, én pedig úgy voltam vele, hogy amilyen országban élek, ott versenyzem. Aztán amikor Csehszlovákia felbomlott, Prágában maradtam a klubomnál, a Duklánál, így cseh lettem, azt a nyelvet beszélem, a főiskolát is ott végeztem. De magyarul sem felejtettem el, habár otthon kevés emberrel tudok társalogni.

A nemzetiségem magyar, sőt, magyarként én dobtam a legnagyobbat. Régen egyébként nagyon szerettem Budapestre járni a Magyar Nagydíjra, ahol mindig úgy vártak, hogy itt van a mi Bugár Imrénk, itt van a mi világbajnokunk”. Nagyon jólesett. Csehországban soha nem hallottam egy rossz szót sem, amiért magyar vagyok, Szlovákiában viszont igen. De az eredmények ezeket elhomályosították.

A visszavonulás után is ismert közéleti személyiség maradt. 2016-ban beválasztották a szlovák atlétika Hírességek Csarnokába, 2025 decemberében pedig Helena Fibingerovával együtt Emil Zátopek-díjjal ismerték el sportlegendaként. Halálával nemcsak egy világbajnok atlétát, hanem a felvidéki magyar sport emblematikus, mégis sokáig félreismert alakját veszítettük el. Olyan bajnok volt, akit láttunk, ünnepeltünk is, csak sokáig nem tudtuk róla igazán, hogy közénk tartozik.

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.