Sasha ezzel szemben Kijevben él, és közvetlenül tapasztalja meg a háborút. Mindennapjait légiriadók, robbanások és a folyamatos feszültség határozza meg, miközben igyekszik megőrizni a hétköznapi élet látszatát. A félelem azonban nem csak nappal van jelen.
Amikor lefekszem, kis dobok hangját hallom a fejemben – ez a félelem ritmusa
– mondta, érzékeltetve, hogy a háború még a pihenést sem hagyja érintetlenül.
A mindennapok teljesen átalakultak: az emberek már nem hosszú távra terveznek, hanem napról napra élnek. „Már nem azt kérdezzük, mi lesz holnap, hanem azt, hogy túléljük-e a mai napot” – fogalmaz a riport egyik megszólalója.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!