Most a németek próbálkoznak Egyiptomban

A német külügyminiszter felszólította csütörtökön az egyiptomi kormányt, hogy kerülje a „szelektív igazságszolgáltatás látszatát”.

Guido Westerwelle külügyminiszter nyilatkozatával arra reagált, hogy az egyiptomi hatóságok szerdai döntése alapján bírósági eljárás indul a Muzulmán Testvériség, a megbuktatott Mohamed Murszi elnököt támogató szervezet három vezetője ellen. Így erőszakra való felbujtás vádjával bíróság elé kerül Mohamed Badie, a Muzulmán Testvériség vezetője és két helyettese. Badiét nem vették őrizetbe, helyettesei viszont előzetes letartóztatásban vannak.

A német külügyminiszter kétnapos látogatását csütörtökön kezdte meg Kairóban, ahol megbeszélést folytat az egyiptomi kormány és az ellenzék képviselőivel. Elsőként egyiptomi kollégájával, Nábil Fahmyval találkozott, akivel közösen nyilatkozott a sajtónak. Az igazságszolgáltatás nem bosszúból történik, és nem szelektív. A törvény betűje mindenkire vonatkozik – reagált Westerwelle szavaira az egyiptomi külügyminiszter.

Mohamed Murszit július 3-ai elfogása óta ismeretlen helyen tartja fogva a hadsereg. A megbuktatott elnököt gyilkossággal vádolják, valamint azzal, hogy összejátszott a szélsőséges iszlamista Hamász palesztin szervezettel, amikor 2011-ben megszökött a börtönből.

Németország korábban is azért lobbizott, hogy semleges felek meglátogathassák Murszit, és üdvözölte Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője látogatását a megbuktatott egyiptomi államfőnél – mondta Westerwelle, aki Murszi leváltása óta a nyugati kormányok külügyminiszterei közül elsőként látogatott el Egyiptomba. Arra a kérdésre, hogy katonai puccsként tekint-e Németország Murszi lemondatására, a külügyminiszter azt válaszolta: „Ezek egy történelmi óra első percei. (...) Nem lehet addig megítélni, amíg még változások vannak”.

A német külügyminiszter szerda este érkezett Kairóba, és ismét felszólította az egyiptomi politikai szereplőket, hogy találjanak erőszak nélküli megoldást a fennálló ellentétekre. Westerwelle egyiptomi útja során Adli Manszúr ideiglenes köztársasági elnökkel, Abdel Fatah asz-Szíszi tábornokkal, a hadsereg vezérkari főnökével és a Muzulmán Testvériség vezetőivel is találkozik.

Egyiptomban továbbra is feszült a belpolitikai helyzet. A Muzulmán Testvériség kedden tömegtüntetésekre szólította fel híveit. Az egyiptomi ideiglenes kormány szerdán az iszlamisták kairói ülősztrájkjának felszámolására utasította a rendőrséget. A Muzulmán Testvériség ülősztrájkot folytató tagjai azt követelik, hogy a július elején megbuktatott Mohamed Murszi elnököt helyezzék vissza a hatalomba. Múlt szombat hajnalban a civil fegyveresektől is támogatott biztonsági erők mintegy nyolcvanat agyonlőttek a tüntetők közül. Ez volt a második tömegmészárlás azóta, hogy az elnököt a hadsereg elmozdította tisztségéből.

„Szabad eltávozást és védelmet” ígért az egyiptomi belügyminisztérium csütörtökön az iszlamista tüntetőknek, ha véget vetnek maratoni ülősztrájkjuknak, a Mohamed Murszi megbuktatott elnök újbóli hivatalba helyezését követelő iszlamisták azonban elutasították a tárca felszólítását, és péntekre újabb tömegtüntetésre mozgósítottak az „államcsíny ellen”.

A kormány szerdán engedélyezte a rendőrségnek, hogy feloszlassa az iszlamisták ülősztrájkját. Közben az ország megosztottsága egyre súlyosabb, a tüntetéseken az elmúlt hónapban több mint 250-en haltak meg. Az iszlamisták, akiknek több ezer támogatója táborozik egy hónapja az egyiptomi főváros két terén, közölték: csak akkor hajlandók befejezni az ülősztrájkot, ha a hadsereg által többnapos tömegtüntetések után július 3-án elmozdított Mohamed Murszi visszatér hivatalába.

Az ideiglenes hatóságok és Abdel-Fattah asz-Szíszi tábornok, vezérkari főnök a jelek szerint eltökélték magukat, hogy véget vetnek a Murszi-párti kairói tüntetéseknek, amelyeket rendkívül erőszakos jelenetek kísértek az elmúlt hetekben. A kormány arra hivatkozik, hogy nemzetbiztonsági fenyegetés ellen lép fel. Munir Fahri Abdel-Núr ipari és kereskedelmi miniszter azzal vádolta meg a Murszi-párti tüntetőket, hogy fegyvert viselnek, és reményét fejezte ki, hogy a rendőrségi beavatkozás „a lehető legkevesebb emberáldozattal jár”. Szombaton 82-en haltak meg egy Murszi-párti nagygyűlésen kitört összecsapásban.

A rendőri vezetők csütörtök reggel összeültek, hogy stratégiát fogadjanak el az ülősztrájkok feloszlatására, miközben a világ vezetői önmérsékletre szólítják fel az egyiptomi hatóságokat. „Egy békés tüntetés NEM »nemzetbiztonsági fenyegetés«” – írta a Twitter mikroblogportálon Kenneth Roth, a Human Rights Watch nemzetközi emberjogi szervezet egyik vezetője.

Washington felszólította a kairói vezetést, hogy „tartsa tiszteletben a békés gyűlésekhez való jogot”, London pedig Mohamed el-Baradei ideiglenes alelnökhöz intézett telefonhívásban követelte, hogy „azonnal vessenek véget a vérontásnak”. A jövő héten Barack Obama amerikai elnök Kairóba küld két befolyásos szenátort, Lindsey Grahamot és John McCaint, hogy nyomást gyakoroljanak a hadseregre a választások kiírása és a polgári hatalom visszaállítása érdekében.

Egy befolyásos ultrakonzervatív egyiptomi imám csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy az ülősztrájkok erőszakos feloszlatása csak még súlyosabb vérontáshoz vezethet. Mohammed Haaszan az al-Dzsazíra hírtelevízióban figyelmeztette a hadsereget, hogy egy véres összecsapás következtében konfliktusba kerülne az egész ország iszlámhívőivel.