Egy kairói bíróság szerdán döntött úgy, hogy Hoszni Mubarakot szabadlábra helyezik az ellene folyó eljárások lezárultáig. A volt elnököt tavaly első fokon életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték az egyiptomi „arab tavasz” során alkalmazott rendőri erőszak és több száz tüntető halála miatt. Az ítélet ellen mind az ügyész, mind a védelem fellebbezést nyújtott be, s a másodfokú tárgyalást még nem tűzték ki. Mubarakot a kairói el-Maádi kerületben működő katonai kórházba vitték, ahol házi őrizetbe helyezik.
A New York-i székhelyű Human Rights Watch (HRW) közzétette, hogy 42 keresztény templom, tucatnyi intézmény és iskola, valamint keresztény üzletek és lakóházak ellen követtek el támadásokat az utóbbi hetekben, valószínűleg a megbuktatott iszlamista elnök, Mohamed Murszi hívei. A hatóságok „többnyire távol maradtak, vagy nem avatkoztak be”, amikor a templomokat vagy a magántulajdonban lévő épületeket megtámadták – részletezte a jelentés.
A keresztényellenes „hadjárat” augusztus 14. után élénkült meg, amikor a rendőrség erőszakosan felszámolta az iszlamisták sátortáborát Kairó két terén. Murszi hívei hetek óta ülősztrájkot folytattak a két helyszínen, tiltakozva a megbuktatott elnök elmozdítása ellen. A rendőrségi beavatkozás erőszakhullámot indított el az egész országban, amelyben több százan életüket vesztették és megsebesültek.
Az egyiptomi hatóságok letartóztatták kedd éjjel a Muzulmán Testvériség pártjának szóvivőjét és egy hitszónokot, aki közel áll az iszlamista mozgalomhoz – közölték szerdán katonai és biztonsági forrásból.
A prédikátor Szafvat Hegázi volt a fő szónok Kairóban azon a többhetes ülősztrájkon, amelyen az iszlamisták tiltakoztak az ellen, hogy a hadsereg július elején elmozdította az államfői tisztségből Mohamed Murszit, a Muzulmán Testvériség politikusát.
A HRW adatai alapján a legtöbb keresztényellenes támadás Egyiptom déli részén történt. Legkevesebb három keresztény és egy muzulmán halt meg az incidensekben.
Az egyiptomi zavargások a gazdaságot is megviselik, és hatásuk tovagyűrűzik a régióban. Gazdasági szempontból ugyanúgy kettészakadni látszik a közel-keleti térség, mint Európa, csak itt nem az északi államok segítenek a délieknek, hanem fordítva – közölte közleményében a Saxo Bank. Steen Jakobsen, a pénzintézet vezető közgazdásza szerint a Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) régió lendülete az olajtermelő országok erőteljes növekedése ellenére is lassul. Egy északi és egy déli félre szakadt a térség. A MENA régióban a Dél igyekszik az északi részt megóvni a politikai bajoktól, attól tartva, hogy átterjednek a követelések, amelyek nemcsak demokráciáért kiáltanak, hanem a politikusokra akarják hárítani a felelősséget a szorult gazdasági és társadalmi helyzet miatt.
Az elemzés szerint valószínűtlen, hogy az egyiptom i helyzet miatt a geopolitikai kockázat folytán az olaj ára durván, 2 dollárnál többel emelkedne. A valódi kockázat az, hogy sikerül-e a Szuezi-csatornát nyitva tartani. Az esetleges kudarc az aktuális geopolitikai kockázathoz képest 20-25 dolláros további felárat eredményezne. A közgazdász szerint az olaj dacára kevés olyan ország van, amely képes vagy hajlandó lenne vállalni a kockázatot, és embereket küldeni Egyiptom ba vagy a régióba. A turisták elmaradtak, s közben a tőke egyre csak menekül a MENA régióból a dubaji kereskedelmi központba, azaz az Egyesült Arab Emirátusokba, ahol a buborék képződésére már egyébként is hajlamos gazdaságokban most még jobban felszaporodhat az idegen tőke.
