A nevének elhallgatását kérő személy ugyanakkor óva intett az olyan várakozástól, hogy a hétvégi tanácskozáson máris végleges döntés születhet Szíriát illetően.
Az amerikai hadsereg eközben konkrét előkészületeket tett egy Szíria elleni katonai akcióra. A védelmi tárca egy magas rangú hivatalnoka a CNN tévéadónak nyilatkozva elmondta: a vezérkar „felfrissítette” a lehetséges támadási célpontok jegyzékét, a tervek robotrepülőgépek bevetését is előirányozzák. Martin Dempsey vezérkari főnök szombaton a Fehér Házban várhatóan az elnök elé terjeszti a támadással kapcsolatos opciókat – jelentette a CBS televízió.
Ezzel párhuzamosan az amerikai haditengerészet fokozza jelenlétét a Földközi-tenger térségében. A 6. flotta parancsnoka úgy döntött, hogy a korábbi tervvel ellentétben a USS Mahan romboló mégis a térségben marad. Ezzel az amerikai flottának négy, robotrepülőgépekkel felszerelt rombolója tartózkodik a Földközi-tengeren.
Az Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy szükség esetén akár az ENSZ felhatalmazása nélkül, a NATO támogatásával adhatna választ a vegyi fegyverek szíriai bevetésére, mégpedig a Koszovóban 1999-ben végrehajtott légicsapások mintájára – írta szombati számában a The New York Times.
A lap emlékeztet arra, hogy tizennégy évvel ezelőtt nem volt lehetőség megszerezni az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyását, mivel Oroszország vétójogával élve védelmezte az akkori szerb rendszert. Ezért Washington akkor a NATO támogatásával kezdte meg a légicsapásokat, amelyek hetvennyolc napig tartottak. Legfőbb érve az volt, hogy véget kellett vetni egy humanitárius katasztrófának.
Moszkva nyilvánvalóan most is vétót emelne egy Szíria elleni katonai fellépés ellen – állapítja meg az újság, amely szerint Obama elnök ezúttal is csak a NATO-ra támaszkodva szánhatná el magát bármilyen katonai lépésre Szíriában. Ehhez azonban széles körű nemzetközi koalícióra és megfelelő jogi indoklásra lenne szükség.
A The New York Times egy magas rangú kormányzati tisztségviselőre hivatkozva tudni véli, hogy a Fehér Házban e témában rendezett, még mindig zajló megbeszéléseken egyelőre még csak fontolgatják a koszovói "precedens" esetleges mostani megismétlését. Egyebek között mérlegre teszik azt is, hogy milyen destabilizáló hatása lenne egy esetleges amerikai katonai válaszlépésnek a Szíriával szomszédos országokra, így Libanonra, s hogy mennyire súlyosbítaná a helyzetet a várható menekültáradat Jordániában, Törökországban és Egyiptomban. Az Obama-kormányzat ugyanakkor meg akarja várni, hogy milyen bizonyítékokkal szolgálnak a vegyi fegyver használatával kapcsolatban majd a helyszínen vizsgálódó ENSZ-ellenőrök.
„Túlzás lenne azt állítani, hogy egy (katonai) akcióhoz keresünk jogi indokot, hiszen az elnök még semmiféle döntést nem hozott” – mondta a lapnak a meg nem nevezett tisztségviselő.
Az Egyesült Államok szerint nincs rá egyértelmű bizonyíték, hogy vegyi fegyvereket vetettek be Damaszkuszban. Az amerikai külügyi szóvivő szerint Barack Obama elnök utasította a hírszerzést, hogy ellenőrizzék az állítólagos gáztámadásról szóló híreket. Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára csütörtökön arra kérte a szíriai kormányt, hogy haladéktalanul engedélyezze a világszervezet ellenőrei számára a helyszíni vizsgálat megkezdését.
A szíriai polgárháborúban a hadsereg győzelemre áll. Egy ilyen helyzetben miért vetne be vegyi fegyvert? – tette fel a kérdést a TV2 Mokka című műsorában Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
