Az orosz állampolgárok személyes adatainak védelmét érintő együttműködésről van szó – mondta Ruszlan Gattarov a RIA Novosztyi hírügynökségnek. A szenátor irányítja az orosz felsőház azon munkacsoportját, amely annak kivizsgálásával foglalkozik, hogy az amerikai hírszerző szolgálatok az orosz állampolgárok milyen adataihoz juthattak hozzá. A munkacsoportban egyebek mellett a külügy-minisztérium és a főügyészség delegáltja is részt vesz.
A szenátor így nyilatkozott: „még ma megpróbálom felvenni a kapcsolatot Snowdennel”. Hozzátette, hogy az az információ, amelyet az amerikai informatikus a felsőházi munkacsoportnak adhat, „nem fogja sérteni az Egyesült Államok érdekeit”.
A hírügynökség utalt rá: Snowden korábban kiszivárogtatta, hogy vezető amerikai internetszolgáltatók hozzáférést biztosítottak szervereikhez az Egyesült Államok vezető hírszerző szervezetei, köztük a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) számára. Ennek nyomán bármilyen információt lehívhattak a felhasználókról.
Edward Snowden augusztus 1-jén hagyta el a Seremetyjevo-repülőtér tranzitváróját, miután megkapta a hatóságoktól az oroszországi tartózkodáshoz szükséges okmányokat.
Snowden kiszivárogtatásai alapján júniusban számolt be a brit The Guardian című napilap arról, hogy az NSA amerikai telefonhívások millióit figyeli adatgyűjtés céljából.
Németország az NSA adatgyűjtő tevékenysége miatt kirobbant botránnyal összefüggésben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után Franciaországgal is felmondott egy 1968-ban megkötött megállapodást, amely hozzáférést biztosított a nyugatnémet titkosszolgálatok telefonlehallgatási adataihoz az országot megszálló szövetségeseknek.
A német külügyminisztérium keddi közleménye szerint az egyezményt diplomáciai jegyzékváltás útján helyezték hatályon kívül. A német kormány ezzel a lépéssel „következetesen folytatja a magánszféra védelméről az utóbbi időszakban kibontakozott vitával kapcsolatban kialakított politikáját” – idézték a közleményben Guido Westerwelle külügyminisztert.
A titkos megállapodás alapján az amerikai, a brit és a francia szolgálatok az NSZK-ban állomásozó csapatok biztonsága érdekében felkérhették a német társszolgálatokat a levél-, távirat- és telefonforgalom megfigyelésére, és az így keletkezett adatok megosztására. Német-amerikai és német–brit viszonylatban az előző héten helyezték hatályon kívül az egyezményt.
Josef Foschepoth történész szerint az amerikai, a brit és a francia hatóságok továbbra is megfigyelhetik legálisan a németországi telekommunikációt. Erre egy továbbra is érvényes megállapodás, az NSZK-ban állomásozó NATO-csapatok státusáról szóló 1951-es egyezmény 1959-es kiegészítése hatalmazza fel a külföldi szolgálatokat – idézte a szakértő véleményét a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádió.
