The Guardian-ügy: kettős mérce Londonban

London kettős mércét alkalmaz az emberi jogok terén, amikor a The Guardianre nyomást gyakorol – kommentálta szerdán az orosz külügyi szóvivő.

Alekszandr Lukasevics kijelentette, hogy a brit napilappal szemben alkalmazott lépések ellentmondanak London nyilatkozatainak, amelyek szerint elkötelezett az általános emberi jogok, ezen belül is a sajtószabadság, az újságírók jogainak tiszteletben tartása mellett.

„Úgy gondoljuk, indokolt, hogy a brit fél kellő figyelmet fordítson a nemzetközi jogvédő közösség jelzéseire, amelyek felhívják a figyelmet az alapvető emberi jogok megsértésének aggasztó folyamatára Nagy-Britanniában. Ebből le kellene vonni a szükséges következtetéseket, és nem kellene a »nyomok eltüntetésének« kétséges módszereivel foglalkozni” – fogalmazott tájékoztatóján az orosz külügyi szóvivő.

A The Guardian főszerkesztője azt állította hétfőn, hogy az illetékes brit nemzetbiztonsági szerv (GCHQ) két emberének felügyelete mellett „az elmúlt körülbelül egy hónapban” a londoni napilap székházának pincéjében megsemmisítették azokat az adathordozókat, amelyek az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt alkalmazottjától, Edward Snowdentől kapott titkos iratokat tartalmazták.

Alan Rusbridger szerint a megsemmisítést megelőző hetekben folyamatos nyomás nehezedett az újságra a brit kormány részéről, hogy adja át vagy semmisítse meg az Edward Snowdentől kapott anyagokat.

David Cameron brit kormányfő közeli munkatársai – köztük legfőbb politikai tanácsadója, Jeremy Heywood – jártak közben a The Guardian című napilapnál annak érdekében, hogy az újság semmisítse meg az Edward Snowdentől kapott titkos iratokat – közölték szerdán brit politikai források. A The Guardian a független újságírás elleni támadásként értékelte a londoni kormány részéről a lapra gyakorolt nyomást.

Alan Rusbridger főszerkesztő elmondta: hetekkel ezelőtt több megkeresést is kapott kormányzati körökből, kapcsolatba lépett vele egy „nagyon magas rangú tisztségviselő is, aki azt állította, hogy a miniszterelnököt képviseli”. A főszerkesztő szerint jogi lépésekkel fenyegették meg a lapot arra az esetre, ha nem hajlandó megsemmisíteni vagy átadni a Snowdentől kapott anyagokat. Titkos ügynökök jelenlétében végül megsemmisítették az iratokat tartalmazó adathordozókat a lap székházának pincéjében, de Rusbridger elmondása szerint külföldön vannak másolataik, így továbbra is képesek feltáró riportokat közölni.

Nick Clegg miniszterelnök-helyettes szerint ésszerű lépés volt megkérni a The Guardiant, hogy semmisítse meg az adatokat, amelyek „komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentenének, ha rossz kezekbe kerülnének”. Clegg közleménye szerint ez jobb megoldás volt, mint jogi eljárást indítani. A miniszterelnök-helyettes rámutatott: abban a tudatban kezdeményezték a dokumentumok megsemmisítését, hogy az nem akadályozza majd a The Guardiant abban, hogy további cikkeket jelentessen meg a témában, viszont elővigyázatossági intézkedésként segíti a biztonság fenntartását és életeket menthet.

A washingtoni Fehér Ház ugyanakkor elhatárolódott a londoni intézkedéstől. „Nagyon nehéz elképzelni, hogy (az Egyesült Államokban) ilyesmi előforduljon” – mondta Josh Earnest szóvivő a The Guardian birtokába jutott iratok megsemmisítésével kapcsolatban.

Steffen Seibert, a német kormány szóvivője ugyancsak úgy nyilatkozott, hogy Németországban „aligha elképzelhető” egy ilyen eljárás.

Az amerikai férfi augusztus elsején nyert ideiglenes menedéket Oroszországban, és azóta ismeretlen helyen tartózkodik. Az NSA volt szerződéses alkalmazottja előbb Hongkongba menekült az Egyesült Államok hatóságai elől, ahonnan június 23-án érkezett Moszkvába, és hetekig a seremetyjevói nemzetközi repülőtér tranzitjában tartózkodott. Washington több alkalommal is kérte az orosz hatóságoktól Snowden átadását. Az informatikust kémkedéssel vádolták meg hazájában. Az ügy miatt Barack Obama lemondta az orosz államfővel, Vlagyimir Putyinnal szeptemberre tervezett moszkvai találkozóját.