A szóvivő a döntést azzal indokolta, hogy júniusban a bíróság úgy döntött, hogy a Franciaországban 2009-ben a távközlési szektorra kivetett adó sem ütközik uniós jogba, konkrétan az engedélyezési irányelvbe, ezért az ehhez hasonló adókkal kapcsolatos kifogásait, amelyeket ugyanerre az irányelvre hivatkozva indított Brüsszel, most sorban mind visszavonja a bizottság. A testület úgy vélte, a magyar kormány a távközlési adókat a költségvetési egyenleg javítására szeretné fordítani, nem pedig a szektor fejlesztésére, ahogy azt egy uniós irányelv előírja.
Giró-Szász András kormányszóvivő az uniós eljárásra reagálva korábban a Hír Televízióban arról beszélt, hogy a kormánykiáll a telefonadó mellett, mert az nem sért uniós jogot. „Az illetékes tárca éppúgy, mint a kormány, azt gondolja, hogy az álláspontja teljes egészében megfelel az európai jogharmonizációnak, az európai jogi környezetnek, hiszen itt egyértelműen egy forgalmi fogyasztási adóról van szó, tehát nem a szektort sújtó valami különleges adóról” – fogalmazott a televízió stúdiójában Giró-Szász András.
A másik, szintén a telekommunikációs szektorra kivetett adóval szemben megindított kötelezettségszegési eljárást júliusban szüntette meg Brüsszel azzal, hogy visszavonta Magyarországgal szembeni keresetét az Európai Bíróságról. A bizottság akkor azt kifogásolta, hogy mivel a telefonadó kifejezetten a távközlési társaságokra vonatkozik, sérti a 2002/20/EK (engedélyezési) irányelv azon előírását, mely szerint a távközlési szektort csak olyan díj terhelheti, amely az engedélyezési költségekkel arányban áll.
Magyarországon a kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadó nem jelent hátrányos megkülönböztetést a külföldi vállalatokkal szemben – ezt az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka közölte még szeptember elején.
