A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtöki közleményében olvasható, a kormány üdvözli a csütörtöki főtanácsnoki indítványt, hiszen megerősíti az eljárás során folyamatosan képviselt magyar álláspontot, mely szerint a hazai ágazati különadó sem közvetlen, sem közvetett diszkriminációt nem valósíthatott meg a külföldi honosságú társaságokkal szemben, továbbá az adó nem sérthette a letelepedés szabadságát sem.
„A főtanácsnok asszony felvetette továbbá, hogy a nemzeti bíróság vizsgálhatja az adó összhangját a közös hozzáadottérték-adóról szóló irányelvvel. A kormány ilyen vizsgálat során is kész megvédeni álláspontját, mely szerint az ágazati különadó nyilvánvalóan nem sérthette a közös hozzáadottérték-adóról szóló irányelvet sem” – áll a kommünikében.
Juliane Kokott, az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka csütörtökön tette közzé álláspontját a szervezet előtt kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban, melynek tárgya a többek között a kiskereskedelmi tevékenységet is terhelő – jelenleg már hatályban nem lévő – ágazati különadó uniós joggal való összeegyeztethetősége.
Az 500 millió forint fölötti éves árbevételt produkáló kiskereskedelmi cégeknek a bevételeiktől függően 0,1, 0,4 vagy 2,5 százalék különadót kell fizetniük árbevételük után. A legmagasabb kulcs a 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételű cégeket sújtja. A szabályozás értelmében ráadásul egy-egy cég árbevételét adott esetben nem külön-külön, hanem cégcsoportonként kell kiszámítani abban az esetben, ha egy cégnek többségi befolyása van egy másik kiskereskedelmi vállalatban, és így úgynevezett kapcsolt vállalkozásnak minősül.
A pert a Hervis indította Székesfehérváron, mondván, az adó hátrányos megkülönböztetést jelent számára, ugyanis a sportszeráruház-lánc egy cégcsoportba tartozik egy élelmiszer-kiskereskedelmi lánccal, így magasabb adókulcs sújtja, mintha kizárólag a saját árbevétele alapján számítanák az adót. A Hervis azt állította, hogy ez a gyakorlat azért diszkriminatív, mert ez az üzleti modell a külföldi tulajdonú vállalatokra jellemző Magyarországon, a hazai kiskereskedelmi láncok többnyire franchise-rendszerben működnek; különálló cégek, külön irányítás alatt, de egységes arculattal és termékkínálattal. Juliane Kokott főtanácsnok megítélése szerint viszont a magyar különadó nem ellentétes „a hátrányos megkülönböztetés uniós jogi tilalmával és az uniós jogi alapjogokkal, különösen a letelepedés szabadságával”.
A főtanácsnok szerint az adó tagállami szinten a versenyfeltételeket is torzítja, ezért a magyar bíróságnak szerinte azt kellene eldöntenie, hogy a különadó összeegyeztethető-e a hozzáadottérték-adóról szóló uniós irányelvvel. Az indítvány ugyanakkor semmilyen értelemben nem kötelezi a bíróságot, hogy ennek megfelelő ítéletet is hozzon, amire még az idén számítani lehet – ismerteti az uniós törvényszék. Az indítvány célja az, hogy a főtanácsnok teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva, a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a bíróság elé.
