Egy hajszálon múlt, hogy nem repültek a rakéták

Obama már készen állt kiadni a támadási parancsot, aztán péntek este hirtelen meggondolta magát.

Kovács N. László
2013. 09. 01. 20:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ismert, Barack Obama tegnap este bejelentést tett, határozottan kiállt Szíria megbüntetése mellett, ugyanakkor leszögezte, kikéri a kongresszus engedélyét is a bombázás megkezdéséhez. Obama döntése sokakat megdöbbentett, akik biztosak voltak benne, hogy az elnök már a hétvégén elrendeli a légicsapásokat – többek közt saját tanácsadóit is, hiszen a döntés csak péntek este, az utolsó pillanatban született meg.

Múlt hét szombaton, amikor a szíriai ideggáztámadás kapcsán először ült össze a nemzetbiztonsági tanács, még szinte biztosnak látszott, hogy néhány napon belül megindul az Aszad-rezsim elleni akció. Az elmúlt hét azonban számos meglepetést tartogatott Obama számára, Oroszország határozottan fellépett a beavatkozás ellen, az ENSZ-ellenőröket feltartóztatták, a média óvatosságra intett. A legsúlyosabb érvágást azonban a brit parlament döntése jelentette, mellyel Obama egyik legközelebbi szövetségesét vesztette el.

Az amerikai elnök közölte, a tengerentúli partner részvétele nélkül is hajlandó belevágni a beavatkozásba, közeli tanácsadói szerint az eset alaposan elgondolkodtatta. „Habár úgy gondolta, hogy David Cameron nem a lehető legjobban kezelte a helyzetet, az elnök ráébredt, hogy az amerikai közvélemény sem kíván jobban háborút, mint a brit. Ezért óriási szükség van a kongresszusi hozzájárulásra” – nyilatkozta egy meg nem nevezett tanácsadó a The New York Timesnak. Fontos szerepet játszott a hírek szerint az is, hogy Obama úgy gondolta, ha most a kongresszus megkérdezése nélkül dönt, azzal elvesztheti a képviselők jóindulatát, amire jóval nagyobb szüksége lesz, ha az elkövetkező három éve során komolyabb beavatkozást kíván indítani a Közel-Keleten – például Irán ellen. „Ki tudja, milyen kihívások várnak még ránk a jövőben?” – fogalmazott a tanácsadó.

A döntés tehát nehéz volt, így talán nem is csoda, hogy csak az utolsó pillanatban született meg. Az elnök péntek este magához hívatta kabinetfőnökét, Denis R. McDonough-t, sétára invitálta a Fehér Ház déli gyepén, és elmondta neki, hogy meggondolta magát: a hétvégén mégsem indul támadás, előbb megkérdezi a kongresszust. „Van egy elég komoly ötletem, szeretném megkérdezni a srácokat, mit gondolnak róla” – a sétát követően az elnök ezekkel a szavakkal hívatta az Ovális Irodába vezető tanácsadóit. Két órát vitatkoztak – a hírek szerint gyakorlatilag mindenki Obama ötlete ellen volt, a politikai tanácsadók féltek, hogy elveszítik a szavazást, a nemzetbiztonságiak pedig a nemzetközi helyzetet látva nem látták értelmét a késlekedésnek. Este kilenckor azonban az elnök berekesztette a tanácskozást, felhívta minisztereit, és közölte velük az új helyzetet.

A szavazás jelen állás szerint szeptember 9. után következhet be leghamarabb, bár több képviselő is jelezte, egy ilyen rendkívüli helyzetben jobb lenne soron kívül összehívni a törvényhozást. Kimenetelét nehéz megjósolni, mivel a republikánus párt beavatkozást szorgalmazó frakciója (az úgynevezett sólymok) mellett az utóbbi években felnőtt egy erősen izolációpárti csoport is, és persze a demokratáknál is találunk háborúellenes képviselőket. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a háborúpártiak vezére, John McCain szenátor nincs elragadtatva a kormányzat terveitől. „Nem tudok jó szívvel támogatni egy olyan, elszigetelt katonai akciókból álló beavatkozást, mely nem segít Aszad eltávolításában és nem vet véget ennek a véres konfliktusnak” – nyilatkozta McCain. Obama döntését ezzel szemben üdvözölte John Boehner republikánus házelnök, Eric Cantor frakcióvezető és más törvényhozásbeli nagyágyúk, akik dicsérő nyilatkozatot tettek közzé: „Az alkotmány szerint a háborús kérdésekben a kongresszus szava a döntő. Örömmel vesszük, hogy az elnök helyet adott a vitának Szíria kérdésében” – írják. Volt azonban olyan is, aki homlokegyenest ellenkező véleményt fogalmazott meg: „Obama figyelmen kívül hagyja főparancsnoki kötelességeit. Az elnöknek nincs szüksége kongresszusi támogatásra egy ilyen hadművelethez, ahhoz, hogy beváltsa saját fenyegetéseit, nem szükséges 535 kongresszusi képviselő támogatása” – nyilatkozta a republikánus Peter King.

(CNN, Cnn.com, The Wall Street Journal, Wsj.com, The Hill, Thehill.com, The New York Times, Nytimes.com)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.