Ismert, Barack Obama tegnap este bejelentést tett, határozottan kiállt Szíria megbüntetése mellett, ugyanakkor leszögezte, kikéri a kongresszus engedélyét is a bombázás megkezdéséhez. Obama döntése sokakat megdöbbentett, akik biztosak voltak benne, hogy az elnök már a hétvégén elrendeli a légicsapásokat – többek közt saját tanácsadóit is, hiszen a döntés csak péntek este, az utolsó pillanatban született meg.
Múlt hét szombaton, amikor a szíriai ideggáztámadás kapcsán először ült össze a nemzetbiztonsági tanács, még szinte biztosnak látszott, hogy néhány napon belül megindul az Aszad-rezsim elleni akció. Az elmúlt hét azonban számos meglepetést tartogatott Obama számára, Oroszország határozottan fellépett a beavatkozás ellen, az ENSZ-ellenőröket feltartóztatták, a média óvatosságra intett. A legsúlyosabb érvágást azonban a brit parlament döntése jelentette, mellyel Obama egyik legközelebbi szövetségesét vesztette el.
Az amerikai elnök közölte, a tengerentúli partner részvétele nélkül is hajlandó belevágni a beavatkozásba, közeli tanácsadói szerint az eset alaposan elgondolkodtatta. „Habár úgy gondolta, hogy David Cameron nem a lehető legjobban kezelte a helyzetet, az elnök ráébredt, hogy az amerikai közvélemény sem kíván jobban háborút, mint a brit. Ezért óriási szükség van a kongresszusi hozzájárulásra” – nyilatkozta egy meg nem nevezett tanácsadó a The New York Timesnak. Fontos szerepet játszott a hírek szerint az is, hogy Obama úgy gondolta, ha most a kongresszus megkérdezése nélkül dönt, azzal elvesztheti a képviselők jóindulatát, amire jóval nagyobb szüksége lesz, ha az elkövetkező három éve során komolyabb beavatkozást kíván indítani a Közel-Keleten – például Irán ellen. „Ki tudja, milyen kihívások várnak még ránk a jövőben?” – fogalmazott a tanácsadó.
A döntés tehát nehéz volt, így talán nem is csoda, hogy csak az utolsó pillanatban született meg. Az elnök péntek este magához hívatta kabinetfőnökét, Denis R. McDonough-t, sétára invitálta a Fehér Ház déli gyepén, és elmondta neki, hogy meggondolta magát: a hétvégén mégsem indul támadás, előbb megkérdezi a kongresszust. „Van egy elég komoly ötletem, szeretném megkérdezni a srácokat, mit gondolnak róla” – a sétát követően az elnök ezekkel a szavakkal hívatta az Ovális Irodába vezető tanácsadóit. Két órát vitatkoztak – a hírek szerint gyakorlatilag mindenki Obama ötlete ellen volt, a politikai tanácsadók féltek, hogy elveszítik a szavazást, a nemzetbiztonságiak pedig a nemzetközi helyzetet látva nem látták értelmét a késlekedésnek. Este kilenckor azonban az elnök berekesztette a tanácskozást, felhívta minisztereit, és közölte velük az új helyzetet.
A szavazás jelen állás szerint szeptember 9. után következhet be leghamarabb, bár több képviselő is jelezte, egy ilyen rendkívüli helyzetben jobb lenne soron kívül összehívni a törvényhozást. Kimenetelét nehéz megjósolni, mivel a republikánus párt beavatkozást szorgalmazó frakciója (az úgynevezett sólymok) mellett az utóbbi években felnőtt egy erősen izolációpárti csoport is, és persze a demokratáknál is találunk háborúellenes képviselőket. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a háborúpártiak vezére, John McCain szenátor nincs elragadtatva a kormányzat terveitől. „Nem tudok jó szívvel támogatni egy olyan, elszigetelt katonai akciókból álló beavatkozást, mely nem segít Aszad eltávolításában és nem vet véget ennek a véres konfliktusnak” – nyilatkozta McCain. Obama döntését ezzel szemben üdvözölte John Boehner republikánus házelnök, Eric Cantor frakcióvezető és más törvényhozásbeli nagyágyúk, akik dicsérő nyilatkozatot tettek közzé: „Az alkotmány szerint a háborús kérdésekben a kongresszus szava a döntő. Örömmel vesszük, hogy az elnök helyet adott a vitának Szíria kérdésében” – írják. Volt azonban olyan is, aki homlokegyenest ellenkező véleményt fogalmazott meg: „Obama figyelmen kívül hagyja főparancsnoki kötelességeit. Az elnöknek nincs szüksége kongresszusi támogatásra egy ilyen hadművelethez, ahhoz, hogy beváltsa saját fenyegetéseit, nem szükséges 535 kongresszusi képviselő támogatása” – nyilatkozta a republikánus Peter King.
(CNN, Cnn.com, The Wall Street Journal, Wsj.com, The Hill, Thehill.com, The New York Times, Nytimes.com)
