Egy hajszálon múlt, hogy nem repültek a rakéták

Obama már készen állt kiadni a támadási parancsot, aztán péntek este hirtelen meggondolta magát.

A szavazás jelen állás szerint szeptember 9. után következhet be leghamarabb, bár több képviselő is jelezte, egy ilyen rendkívüli helyzetben jobb lenne soron kívül összehívni a törvényhozást. Kimenetelét nehéz megjósolni, mivel a republikánus párt beavatkozást szorgalmazó frakciója (az úgynevezett sólymok) mellett az utóbbi években felnőtt egy erősen izolációpárti csoport is, és persze a demokratáknál is találunk háborúellenes képviselőket. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a háborúpártiak vezére, John McCain szenátor nincs elragadtatva a kormányzat terveitől. „Nem tudok jó szívvel támogatni egy olyan, elszigetelt katonai akciókból álló beavatkozást, mely nem segít Aszad eltávolításában és nem vet véget ennek a véres konfliktusnak” – nyilatkozta McCain. Obama döntését ezzel szemben üdvözölte John Boehner republikánus házelnök, Eric Cantor frakcióvezető és más törvényhozásbeli nagyágyúk, akik dicsérő nyilatkozatot tettek közzé: „Az alkotmány szerint a háborús kérdésekben a kongresszus szava a döntő. Örömmel vesszük, hogy az elnök helyet adott a vitának Szíria kérdésében” – írják. Volt azonban olyan is, aki homlokegyenest ellenkező véleményt fogalmazott meg: „Obama figyelmen kívül hagyja főparancsnoki kötelességeit. Az elnöknek nincs szüksége kongresszusi támogatásra egy ilyen hadművelethez, ahhoz, hogy beváltsa saját fenyegetéseit, nem szükséges 535 kongresszusi képviselő támogatása” – nyilatkozta a republikánus Peter King.

(CNN, Cnn.com, The Wall Street Journal, Wsj.com, The Hill, Thehill.com, The New York Times, Nytimes.com)