Elfogatóparancsot adtak ki Hernádi Zsolt ellen

Elfogatóparancsot adott ki a zágrábi bíróság pénteken Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, azonban a vádak elég gyenge lábakon állnak.

Vizsgálati fogságot rendelt el a zágrábi bíróság pénteken Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, ami alapját képezi annak, hogy európai elfogatóparancsot adjanak ki ellene. Horvát sajtóértesülések szerint a pénteki lépés oka, hogy Hernádi szerdán nem tett eleget az idézésnek, nem jelent meg a szervezett bűnözés elleni fellépést irányító horvát ügyészség (USKOK) színe előtt. Hernádit azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában.

A Mol korábban visszautasította a Sanader-ítéletben elhangzottakat, és közölte, soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, nem adott vesztegetési pénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait. A vállalat szerint az ügy kevésbé szól a Molról vagy az INA-ról, hanem sokkal inkább horvátországi politikai ügyről van szó.

Szeptember 16-án a Legfőbb Ügyészség megválaszolta azt az újabb jogsegélykérelmet, amellyel a horvát ügyészség Hernádi ügyében élt – tájékoztatott akkor Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője. A sajtószóvivő közleménye szerint a horvát államügyészség Korrupció és Szervezett Bűnözés Elleni Hivatalának a Hernádit érintő ismételt jogsegélykérelmét a horvát igazságügyi minisztérium a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) küldte meg. A kérelmet a KIM a Legfőbb Ügyészségre továbbította, ahol azt elbírálták, majd megválaszolták.

Augusztus végén a Heti Válasz arról írt, hogy a zágrábi ügyészség azt a vádat erőlteti, hogy Hernádi Zsolt a Mollal egyébként több fronton harcoló Gazprom ciprusi csápjain keresztül vette meg Ivo Sanadert, Horvátország korábbi miniszterelnökét. Állítják, hogy mindez 2009-ben történt, amikor a szintén orosz államérdeket követő Szurgutnyeftyegaz – az OMV pakettjének átvétele után – épp ostromolgatta a magyar olajvállalatot. Az újság arról is beszámolt, hogy a horvát ügyészség két „bizonyítékkal” támasztotta alá a megvesztegetést.

Az egyik egy némafilm, melyet a zágrábi Marcellino luxusétterem ipari kamerája rögzített; ezen annyi látszik, hogy Hernádi és Sanader társalognak egymással. A másik „bűnjel” Robert Jezic vallomása. A volt horvát kormányfő egykori bizalmasaként hírnevet szerző üzletember hónapokig börtönben ült – szintén a hatalom csúcsáig érő vesztegetések miatt –, ám idén áprilisban szabadon bocsátották. Vádalku keretében ugyanis felfedte a Mol–INA-sztorit; azt állította, részben az ő svájci cégéhez futott be a Sanadernek szánt magyar csúszópénz.

A budapesti olajóriás két titokzatos ciprusi társaságon keresztül utalta a summát – legalábbis Jezic szerint –, és a nevüket is elárulta: Hangarn Oil Products Trading Limited, illetve Ceroma Holdings Limited. A Hangarnt és a Ceromát a valóságban olyan, szintén ciprusi bejegyzésű cégek irányítják, amelyek jelenleg az orosz Gazprom leányvállalati listáján szerepelnek. A moszkvai energiamamut hivatalosan csak idén ősszel ismerte el sajátjának a Hangarnt és a Ceromát ellenőrző Atlas Alpha Services Limitedet, illetve Potassa Holdings Limitedet – de utóbbiak akkor is orosz oligarchák bizniszeit segítették, amikor formálisan még egy offshore-közvetítő iroda nevén voltak.

A Jutarnji List című horvát lap egy korábbi száma tovább árnyalta a történetet azzal, hogy nemcsak a Hangarnt és a Ceromát irányító (igazgató) cégeknél mutat ki orosz kapcsolatot, hanem megnevezi azt az orosz oligarchát, aki a Molnak tulajdonított 2009-es „vesztegetés” mögött állt.

A horvát kormány már 2009 januárjában, az üzletet megolajozó állítólagos kenőpénz érkezése előtt fél évvel átadta a Molnak az INA menedzsmentjogait, a korrupció képi bizonyítékául szolgáló éttermi találkozót pedig két éve ősszel ejtették meg – hónapokkal az után, hogy Sanader miniszterelnök lemondott.

Horvátországgal nincs uniós szintű bűnügyi jogsegélyegyezményünk – mondta korábban Valki László nemzetközi jogász. A szakember elmondta: igaz ugyan, hogy Horvátország nemrég csatlakozott az EU-hoz, ám 2011-ben megkötött csatlakozási szerződése egyelőre csak függelékében említi azt a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményt és a kiegészítő jegyzőkönyvét, amelyet 2000-ben, illetve 2001-ben kötöttek az unió tagállamai. Ezek Horvátországra nézve csak akkor lépnek majd hatályba, ha erről az EU igazságügy-miniszterekből álló tanácsa külön döntést hoz, mégpedig egyhangú szavazással.

„Én ilyen döntésről Horvátország kapcsán még nem hallottam, de az előkészítésével kapcsolatos hírek sem jutottak el hozzám” – mondta a szakember, aki hozzáfűzte azt is: Magyarország 2004-es csatlakozásakor sem automatikusan lépett hatályba az uniós jogsegélyegyezmény. Magyarország és Horvátország viszonylatában még mindig az 1968-ban Jugoszláviával megkötött általános jogsegélyszerződés az irányadó, amely egyebek között a kiadatást szabályozza.