Ez az első, jogilag kötelező érvényű BT-dokumentum Szíriára nézve a fegyveres konfliktus kirobbanása óta. „A mai történelmi jelentőségű határozat hosszú idő óta az első reményteljes hír Szíriáról” – mondta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a BT-ben felszólalva közvetlenül a határozat elfogadása után. Ban bejelentette, hogy november közepén tartják meg Genfben a második Szíria-konferenciát. Emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti ország kormánya kész delegációt küldeni Genfbe, és az ellenzék is hajlandóságot mutatott az együttműködésre.
John Kerry amerikai külügyminiszter a BT-ben felszólalva azt hangoztatta, a határozat elfogadása azt mutatja, hogy a diplomácia elég erős ahhoz, hogy „hatástalanítsa a háború legszörnyűbb fegyverét” Szíriában. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a BT-határozat összhangban van a Genfben tető alá hozott amerikai-orosz megállapodásokkal. Leszögezte, hogy a dokumentum nem nyújt ugyan lehetőséget a Szíria elleni szankciók automatikus bevezetésére, de az ENSZ BT kész lesz arra, hogy büntetőintézkedéseket foganatosítson a BT-határozat megsértése esetén.
A Kommerszant című orosz napilap egy birtokába jutott felvétel alapján azt közölte, a szíriai titkosszolgálatok által lehallgatott telefonbeszélgetések bizonyíthatják, hogy a Bassár el-Aszad ellen harcoló ellenzékiek vegyi fegyverekhez jutottak. A The Washington Post eközben arról ír, hogy a szíriai vegyi fegyverek több mint kétharmadát nem bevethető formában tárolják, így nem lesz nehéz megsemmisíteni.
Szergej Lavrov csütörtökön olyan bizonyítékokat adott át amerikai kollégájának, John Kerrynek, melyek szerint a szíriai ellenzék áll az augusztusi damaszkuszi vegyifegyver-támadás mögött. Az orosz diplomácia vezére vasárnap még zsarolással vádolta az Egyesült Államokat, valamint elmondta, hogy Moszkva kész csapatokat küldeni Szíriába, hogy garantálják az ENSZ vegyifegyver-szakértőinek biztonságát.
A hetekig tartó orosz-amerikai diplomáciai egyeztetések után elfogadott BT-határozat arra kötelezi Szíriát, hogy helyezze nemzetközi ellenőrzés alá vegyi fegyvereit, és tegye lehetővé a fegyverszakértők számára a fegyverraktárakhoz való akadálytalan hozzáférést. A határozat szerint amennyiben Damaszkusz ennek nem tesz eleget, illetve újabb vegyifegyver-támadás történik az országban vagy illetéktelen kezekbe adják a mérges gázokat, az ENSZ alapokmányának hetedik fejezetével összhangban a nemzetközi közösség szankciókkal, akár erő alkalmazásával is kikényszerítheti a követelések végrehajtását, de csak egy újabb, erről szóló BT-határozat elfogadása után.
A biztonsági tanácsi határozat elfogadását az kényszerítette ki, hogy augusztus 21-én ideggáztámadás történt Damaszkusz egyik elővárosában, és erről helyszíni vizsgálódásaik során bizonyítékokat gyűjtöttek össze az ENSZ vegyifegyver-szakértői. Feltehetően több ideggáztámadás is történt a két és fél éve dúló polgárháború során, és az ENSZ szakemberei jelenleg is Szíriában vannak, vizsgálják a többi esetet.
A BT-határozat elfogadása előtt másfél órával hagyta jóvá a vegyi fegyvereket tiltó nemzetközi szerződés végrehajtásának felügyeletére hivatott szervezet (OPCW) végrehajtó tanácsa a szíriai vegyi fegyverek nemzetközi ellenőrzés alá helyezéséről és megsemmisítéséről kidolgozott amerikai-orosz menetrendet. A közel két héttel ezelőtt kidolgozott menetrend elfogadása előfeltétele volt annak, hogy a BT megszavazza a szíriai határozattervezetet.
A hágai székhelyű szervezetben jóváhagyott menetrend értelmében az OPCW szakértői október végéig elkészítik jelentésüket a szíriai ideggázokról. A terv szerint november 1-jéig kell megsemmisíteni a vegyi fegyvert gyártó berendezéseket, és a jövő év közepéig fel kell számolni a raktárakban őrzött, becslések szerint mintegy ezer tonna ideggázt.
