A felkelők beismerték a vegyifegyver-használatot

Egy AP-forrás beszámolója szerint a szíriai felkelők bevallották, ők használtak ideggázt Damaszkusz közelében. Szíriában eddig 450 ezer keresztény menekült el otthonából.

A Damaszkusz-külvárosi (gútai) szíriai felkelők állítólag beismerték az Associated Press (AP) tudósítójának, Dale Gavlaknak, hogy ők voltak a felelősek a múlt heti vegyifegyver-támadásért, amit a nyugati hatalmak Bassár el-Aszad erőinek tulajdonítottak. Gavlak – az Infowars.com tudósítása szerint – állítólag számos interjút készített orvosokkal, helyi lakosokkal, lázadó harcosokkal és családtagjaikkal. Sokan közülük úgy vélik, hogy a lázadók a szaúdi hírszerzés főnökétől, Bandar bin Sultan hercegtől kaphattak vegyi fegyvereket.

Mint elárulták, a Szaúd-Arábiából kapott vegyi fegyver által okozott tragédia egy véletlen baleset eredménye volt, a felkelők, akiket nem készítettek fel kellőképpen, helytelenül bántak a fegyverrel. Az Infowars.com azt írja: úgy tűnik, eredetileg át kellett volna adniuk azokat – az an-Nuszra Front szélsőséges lázadócsoporton keresztül – az al-Kaidának. Egy „J” fedőnevű lázadó állítólag azt mondta Gavlaknak, hogy nagyon kíváncsiak voltak ezekre a fegyverekre, és sajnos néhány harcos kipróbálta őket.

Abu Abdel-Moneim, egy ellenzéki lázadó édesapja állítólag azt mondta Gavlaknak: a fia két hete megkérdezte tőle, mit gondol ezekről a fegyverekről. Úgy írták le őket, hogy csőszerű szerkezetek, valamint nagy gázpalackok. Az apa szerint Abu Ayeshának hívták a szaúdi harcost, aki a fegyvereket szerezte. Gavlak emellett azt írja, hogy lázadók tucatjai mondták el, hogy a fizetésüket a szaúdi kormánytól kapják.

Gavlak hitelessége lenyűgöző – írja az Infowars.com, ő volt az AP közel-keleti tudósítója két évtizeden át, a National Public Radiónak szintén dolgozott, és cikkeket is írt a BBC-nek.

Oroszország – amely Iránnal együtt Szíria legfőbb szövetségese és a fő fegyverszállítója – júliusban azt mondta, saját helyszíni vizsgálatai szarin gáz használatát erősítették meg, a vegyi anyag pedig legnagyobb valószínűséggel a felkelőktől származott.

Csicsmann László, a Corvinus egyetem docense korábban kifejtette: azok a csoportok, amelyek végrehajtották ezt a szóban forgó támadást, pontosan tudták, hogy ezzel a „rezsim átlép egy olyan határt”, amely elvileg külső beavatkozást is generálhat. Ezért a szakértő szerint a vegyi fegyveres támadás kizárólag bizonyos ellenzéki csoportoknak állhat érdekében.

Csaknem 450 ezer keresztény lakos kényszerült elhagyni otthonát Szíriában a polgárháború miatt – közölte kedden III. Gergely Laham melkita bizánci katolikus pátriárka, és arra figyelmeztetett, hogy ha külföldi katonai csapások érik az országot, akkor az csak súlyosbítani fogja a lakosság szenvedéseit.

A vallási vezető által megadott adat egybecseng azokkal, amelyeket az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) közölt kedden, tudniillik az ország 22 millió lakosából kétmillió menekült el, és további több mint 4 millióan kényszerültek arra, hogy elhagyják otthonukat, de az országon belül maradtak.

„A legnagyobb veszély számunkra az arab-muzulmán világ megosztása és a szunnita szélsőségesek mozgalmának térhódítása” – mondta III. Gergely Laham egy olyan ammáni konferencián, amelyen az arab országokban élő keresztény kisebbségek képviselői beszéltek e közösségek nehézségeiről.

Mint arról korábban beszámoltuk, a küszöbön álló szíriai amerikai légicsapással kiirthatnak három olyan szíriai települést is, ahol még Jézus nyelvét beszélik. A térség megannyi pontján irtott keresztény közösségekkel több ezer éves kulturális örökség eltűnése kezdődött meg a föld ezen részéről – Alexandriától Moszulig.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő is arról beszélt: a vegyifegyver-támadás a szíriai ellenzék céljait szolgálta. Szerinte számos ponton sántít a felkelők verziója, miközben nyugati hatalmak ezekre a kétes információkra hivatkozva indítanának háborút Szíria ellen.

Az ellenzékieknek természetesen létérdeke minden civil áldozatot a kormány nyakába varrni, hiszen így őrizhetik meg a nyugati közvélemény szemében a romantikus szabadságharcosok képét. Erre azonban rácáfol az, hogy többször bebizonyosodott: az ellenzékiek sem maradnak el kegyetlenkedés terén a kormányhű katonáktól.

Az Amnesty International már tavaly jelezte: a lázadók sokszor megkínozzák és megölik a fogságukba esett kormánypártiakat, olykor élő páncélnak használtak katonákat az összecsapások során; sőt Aleppóban tavaly kórházakat és egy iskolát is felrobbantottak. Az ENSZ korábban aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy mindkét oldal, tehát a lázadók is a front közvetlen közelében alkalmaznak gyermekeket beteghordóként, kézbesítőként, szakácsként.

Korábban is volt már rá példa, hogy az ellenzékiek a kormányoldalra próbálták áttolni a felelősséget: a húlai mészárlás során több mint száz civilt öltek meg feltehetően a felkelő milicisták, a nemzetközi sajtóban – ellenzéki információkra hivatkozva – mégis a kormányoldalt vádolta a legtöbb orgánum a gyilkosságokkal. A sokkoló képek hasonlóak voltak a mostaniakhoz: kínhalált halt gyermekek és nők halomba dobált tetemeiről keringtek fotók az interneten és kapcsolódtak sok ember fejében örökre Aszad rezsimjéhez. Számos szemtanú vallomása szembement ezzel a verzióval, de erről meglehetősen kevés médium számolt be.

Csicsmann László egyébként úgy látja, hogy Amerikának az egyre valószínűbbnek látszó intervencióval nem célja az Aszad-rezsim megdöntése, mert azzal csak nagyobb káoszt idézne elő a térségben. A docens szerint az Egyesült Államokban is tudják a líbiai és az egyiptomi helyzet után, hogy nem képesek Aszad elmozdításával megoldani a térség problémáit.

Barack Obama kedden kijelentette: biztos benne, hogy a kongresszus támogatni fogja a Szíria elleni, általa kezdeményezett katonai csapást. Az amerikai elnök a Fehér Házban tartott megbeszélésen arra is rámutatott, hogy szárazföldi alakulatokat – a korábbi beavatkozásokkal ellentétben – nem vezényelnének az országba. Barack Obama a szír lázadók és Izrael csalódottságára még szombaton jelentette ki, hogy mégis megvárja a kongresszus felhatalmazását a támadással.

Időközben az amerikai szenátus külügyi bizottsága kedd este megállapodott a Szíria ellen katonai erő alkalmazását engedélyező határozat tervezetében. A tervezet egyebek között 60 napra korlátozva engedélyezi az Egyesült Államoknak a katonai akciót, de ez bizonyos feltételekkel és csak egyszer 30 nappal meghosszabbítható. Megtiltja szárazföldi erők bevetését Szíriában. A tervezetről szerdán szavaz a bizottság, amely ha jóváhagyja azt, akkor a teljes szenátus szavaz róla szeptember 9-én.

A katonai erő alkalmazásához a támogatást Barack Obama elnök kérte a kongresszustól. Az Egyesült Államok legnagyobb Izrael-barát szervezetei Obama mellé álltak abban, hogy katonailag be akar avatkozni Szíriában.A Rágalmazásellenes Liga (ADL) szintén támogatja Obamát, közleményében jelentős nemzetbiztonsági érdeknek nevezte a katonai fellépést, és leszögezte, hogy az Egyesült Államoknak erkölcsi kötelessége cselekedni ebben a helyzetben.

Európa államai megosztottak a kérdésben: a nyugati hatalmak közül egyedül a franciák álltak ki teljes vállszélességgel az amerikai agresszió mellett, de már ott is erősödnek azok a hangok, amelyek szerint az elnöknek nemzetgyűlési felhatalmazást kellene kérnie a beavatkozáshoz. Németország és Nagy-Britannia nem támogatja az Egyesült Államok támadását.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán óva intette a Nyugatot egy egyoldalú akciótól Szíria ellen, de hozzátette, hogy Oroszország „nem zárja ki” egy büntető katonai csapásokról szóló ENSZ-határozat támogatását, ha bebizonyosodik, hogy Damaszkusz mérges gázt vetett be saját népe ellen.

Az amerikai haditengerészet még közelebb vezényelte a Nimitz atommeghajtású repülőgép-hordozót és kísérőhajóit Szíriához arra az esetre, ha szükség volna rájuk egy esetleges katonai csapásnál az arab ország ellen – közölték vasárnap védelmi tisztségviselők.

A közel-keleti országok keresztény és muzulmán vallási vezetői egymás után jelzik csatlakozásukat a Ferenc pápa által szeptember 7-ére meghirdetett nemzetközi böjt- és imanaphoz. Szíria ügyében időközben Mihail Gorbacsov, az utolsó szovjet pártfőtitkár is megszólalt.